Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
mellett - visszaigazolja a meglévő infrastruktúra és szervezeti tevékenység hasznosságát és hangsúlyozza azok fenntartásának és üzemeltetésének finanszírozását. Szükséges ugyanakkor a védekezési tevékenységi képességek javítása, amely jelenti a szakképességek megtartását, javítását és az ehhez szükséges eszközök és erőforrások megteremtését. A tározók üzemeltetési szabályzatát felül kell vizsgálni oly módon, hogy üzemeltetésük a legnagyobb mértékben hozzájáruljon a szükséges kockázatcsökkentéshez. 5.5. Következtetések, javaslatok Javasoljuk a differenciált töltésfejlesztési stratégia megvalósítását, a megvalósításhoz szükséges további lépések megtételét és gyakorlati alkalmazását. A stratégia tartalmazza a konkrét fejlesztési javaslatokat, a projekt előkészítéséhez szükséges alapadatokat, a tervezési sarokszámokat. A stratégia keretében rangsoroltuk a fejlesztéseket a haszon/költség arány mutató és a referencia állapot kockázati eredményei alapján. Szükségesnek tartjuk a stratégiában meghatározott töltésfejlesztési szintek jogszabályi környezetbe való beillesztését, különös tekintettel a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendeletbe való átvezetését, jogerőre emelését. Ehhez szükséges a jogszabál- módosítás előkészítésének, tartalmi és formai követelményeinek megfogalmazása, valamint az előkészítési feladat elkészítése. Szükségesnek tartjuk továbbá az árvízi tározók üzemeltetési szabályozásának oly módú felülvizsgálatát, amely lehetővé teszi, hogy a tározók maximális kockázatcsökkentő hatásukat ki tudják fejteni. A fejlesztett tervezés- és döntéstámogató rendszer (ÁKIR) a stratégiai tervezés mellett alkalmas egyedi, projektalapú fejlesztések vizsgálatára, előkészítésére tervezésére, változat-értékelésre. Javasoljuk, hogy az Európai Unió Kohéziós Programjának keretében történő további fejlesztések esetében a tervezés- és döntéstámogatáshoz az ÁKIR alkalmazására téljünk át. Ennek során ex-ante becsülhető a fejlesztés kockázatcsökkentő hatása, vizsgálható eredményessége, hatékonysága. A következő felülvizsgálat során szükségesnek tartjuk többek között további kockázatkezelő, szerkezeti és nem-szerkezeti intézkedések vizsgálatát és ÁKIR- ba illesztését (pl. a lokalizáció hatása, területi szabályozások, biztosítások) a kockázatnövekedés szabályozására, kezelésére. Javasoljuk kidolgozni az ÁKIR adatkömyezet folyamatos naprakészen tartásának módját, folyamatát, az ehhez szükséges együttműködési megállapodások előkészítését. A teljesítménymutatók és határértékek alapján fontosnak tartjuk a kockázatkezelési tervezési paramétereknek, mint projektértékelési mutatóknak az alkalmazását és a projektértékelési rendszerbe történő átültetésüket. 64 Bálint- Ganszky- Csibrán—Bálint: Az árvízi kockázatkezelési tervek...