Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 2. szám

nevezzük. Eredménye a töltésfejlesztés kockázati alapon számított optimális szintjének meghatározása a (rész)öblözetekre. Nem képeztünk változatokat az alternatíva képzés során új árvízi tározók épí­tésével, a töltésállékonyság töltésmagasítás nélküli fejlesztésével, nagyvízi meder­kezelési intézkedésekkel, töltésáthelyezésekkel, nem-szerkezeti intézkedésekkel (pl.: területi szabályozás) és lokalizációval. Csak olyan intézkedés-típusok kocká­zatcsökkentő hatásaival (és költségeivel) tudtunk számolni, amelyekhez - az ÁKIR környezetbe illeszthetően - a projekt számára megfelelő alapadatok, eredménya­datok rendelkezésre álltak. A fentiek közül ki kell emelni a töltésállékonyság önálló növelésének vizsgálatát, a védekezési tevékenység potenciáljának vizsgálatát és a területhasználati szabályozásokat - ide soroljuk például az ipari fejlesztések eseté­ben hozott egyedi kármegelőző intézkedéseket. 5.3. Területi szabályozások az AKK felülvizsgálatában A felülvizsgálat során vizsgáltuk a településszerkezeti tervekben meghatározott beépítésre szánt területek és az árvízzel veszélyeztetett területek kapcsolatát. Különösen lényeges a beépítésre szánt, de még be nem épített területek azono­sítása, amely térségeknek jogi értelemben a beépítése lehetséges, ami megfelelő szabályozás alkalmazása nélkül kockázatnövekedést von maga után. A vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy mely területeken várható jelentős/közepes/kismértékü kockázatnövekedés beépítés esetén. Jelentős a koc­kázatnövekedés ott, ahol magas vagyonérték növekedés várható és magas a ve­szélyeztetettség. A vizsgálathoz szükséges előállítani a veszélyzóna térképeket az országos veszélytérképek felhasználásával, osztályba sorolásával. A veszély­zónákhoz (alacsony/közepes/magas) területi szabályozási intézkedések, illetve árvízkockázat-csökkentő intézkedések párosulhatnak (7. ábra). A vizsgálat annyiban nem teljes körű, hogy nem foglalkoztunk a vagyonér­tékeknek a beépítésből származó várható növekedésével, amelynek függvényé­ben számszerűen lehet előrejelezni a várható kockázatnövekedést. Ebből kifolyólag a differenciált tervezési változatban döntési szempontként nem jelent meg ez a mutató. A tervezés szempontjából lehetséges forgatókönyv olyan területi szabályozás alkalmazása, amely arra ösztönzi az ingatlan fejlesztést, hogy legyen tekintettel az árvízveszélyre, vagy hozzon egyedi kockázatcsökkentő intézkedéseket (pl. emelt építési alapszint, illetve biztosítás). Amennyiben így elkerülhető a jelentős kockázatnövekedés, nem szükséges felülvizsgálni a tervezési optimum szinteket, azonban, ha ezek nem történnek meg és jelentős beépítés történik egy öblözet­­ben, akkor a kockázatcsökkentő intézkedés-csomagot felül kell vizsgálni (az EU hat éves ciklusában ez kötelező). 60 Bálint- Ganszky- Csibrán-Bálint: Az árvízi kockázatkezelési tervek...

Next

/
Thumbnails
Contents