Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 2. szám

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2. füzet 55 Vagyoni biztonságról akkor beszélhetünk, ha megállapítjuk, hogy nincs nem elfogadható kockázat, illetve olyan sikeres kockázatcsökkentési tevékenységet végeztünk, mely hatására a kockázat az elfogadható kockázati szintre csökkent. Itt érdemes megjegyezni, hogy a vagyoni kockázat és az emberi élet és életvitel veszélyeztetettsége között nagyon szoros korreláció van, amire az eredmények is rávilágítanak. Az árvízkockázat-kezelési tervezés projekt keretében vizsgált és javasolt in­tézkedések nem teljes körű kockázatkezelési intézkedések. A beavatkozások ter­vezése és alkalmazása során is szükséges számolni a fennmaradó kockázatokkal, amelyek további kockázatcsökkentése az egyéni preferenciák tükrében szüksé­ges és lehetséges. A kockázatértékelés eredményei: a tervezést megalapozó (referencia) válto­zat elkészítése, az országos kockázati rangsor (prioritások) meghatározása a magas kockázatú területek azonosításával és a tervezést- és döntéstámogató al­kalmazás (AKIR) elkészítése, amely a stratégiai tervezés mellett alkalmas pro­jekt-előkészítő tervezésre, projekt értékelésre egyaránt. 4. A kockázatértékelés eredménye a töltésekkel védett árterekre (vagyoni kockázatok) A védett árterek összes vagyonkockázata az ország teljes területén beavatkozás nélkül meghaladja a 159 milliárd forintot évente. Ez arra az esetre számított kockázati érték, ha nem történik árvízi védekezés, nem nyitjuk meg az árvízi tározókat, töltésszakadás esetében nem végzünk lokalizációs tevékenységet, ká­renyhítést, kitelepítést, valamint az érintettek nem alkalmaznak egyedi, lokális kármérséklő intézkedéseket. Ezt tekintjük a tervezést megalapozó változat koc­kázatának. A következőkben a (rész)öblözeteket6 három kategóriába soroltuk aszerint, hogy alacsony, közepes vagy magas kockázatúak. Alacsony a vagyon­kockázat összeg, amennyiben nem éri el a 100 000 eFt/év értéket, közepes a 100 000 - 1 000 000 eFt/év értéktartományban és magas, amennyiben megha­ladja az 1 000 000 eFt/év értéket. Ez esetben a határértéket nem raszter cellákra számítva határozzuk meg, hanem (rész)öblözeti összes kockázatra. Az „x” ten­gelyen az ártéri (rész)öblözetek vannak egymást követően felvéve (162 db), az „y”tengelyen az éves vagyoni kockázatot ábrázoltuk (4. ábra). A4, ábra jól mutatja, hogy az összes vizsgált (rész)öblözet kb. 20%-a magas, szintén mintegy 20%-a közepes és a részöblözetek mintegy 60%-a alacsony 6 A (rész)öblözet: az ártéri öblözet és részöblözet gyűjtőneve, ahol a részöblözet egy ártéri öblözetnek azon része, amely területet védő töltésnek azonos vízfolyásból származik a terhelése (pl.: Körös-Tisza-Maros-közi öblözet körösi, tiszai és marosi részöblözetből áll).

Next

/
Thumbnails
Contents