Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2. füzet 53 3.1. A kockázatértékelés Az árvízkockázat-kezelési tervezés felülvizsgálata során a kockázatkezelés eljárását az ISO 31000 szabvány alapelveihez igazítottuk (ISO 2018). Ennek fontos eleme, hogy megkülönböztettük a kockázatértékelést a kockázatbecsléstől (kockázatszámítástól). Míg a kockázatbecslésben számítjuk és ábrázoljuk a kockázatokat, a kockázatértékelés célja annak megítélése, hogy milyen mértékű a számított kockázat, milyen mértékben, hogyan és hol szükséges a kockázatot csökkenteni (mutatói a maradó kockázat és a kockázati határértékek). Az értékelés során a következő kérdésekre kerestük a válaszokat: • Melyek azok a területek, amelyek a kockázati értékelés alapján kiemelt prioritást élveznek az országban és mi a kockázati rangsori • Elfogadható-e a kockázat a területen? Melyek a magas kockázatú területek és mekkora a kockázatcsökkentés szükséges mértéke? • Kik a kockázatviselők? Milyen a területhasználatok szerinti területi kockázatok megoszlása? Kiemeltük a lakóingatlanok kockázatát, a lakossági tulajdont érintő várható károk becslését és azok mértékét a kockázati teherviselés tükrében. Az elfogadható kockázat meghatározásakor a feladat olyan határérték rendszer kidolgozása volt, ahol megkülönböztetjük az elfogadható!tolerálható^ kockázatokat a közepes/magas kockázatoktól. A fejlesztések szükségességének és tervezésének értékeléséhez alapvetően kétféle megközelítés szükséges. Az első szerint a területi kockázatok mértékét vizsgáljuk és törekszünk az elfogadható kockázatokra. A másik megközelités a projekt alapú tervezés, amikor a fejlesztések hatékonyságát vizsgáljuk és keressük a leghatékonyabb megoldásokat. Az értékelést árnyalják a nem-vagyoni szempontok és ezzel összefüggésben alkalmazható költség-hatékonysági és több-szempontú értékelések. Háromfajta megközelítés szükséges az értékeléshez, amelyből az ÁKK tervezés esetében az első kettőt alkalmaztuk: 1. Fizetőképességen, megfizethetőségen alapuló értékelés, 2. A költség-haszon (szükség szerint költség-hatékonysági, illetve többszempontú) elemzésen alapuló megközelítés, 3. A gazdasági teljesítőképességén alapuló értékelés. 5 Az elfogadható és tolerálható kifejezéseket szinonimaként használjuk.
