Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
Vízügyi Közlemények, CV évfolyam, 2023. évi 2. füzet 51 ronaszinthez, az esetleges geotechnikai gyengeséghez, továbbá a különböző előfordulási valószínűségekhez tartozó árhullámokból esetlegesen bekövetkezhető gátszakadások elöntésének hatásai.- A nyílt árterek veszélytérképezése a nagyvízi mederkezelésről szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet alapján elkészült 2D modellezéseivel összhangban készültek azokra az NMT szakaszokra, amelyek nyílt árteres részeket tartalmaznak.- A töltésezetlen kisvízfolyások esetében az elkészített LIDAR mérések eredményei alapján előállított vízfolyás modelleken nem-permanens 2D modellezéssel határoztuk meg három előfordulási valószínűséghez (1,3 és 10 %) tartozó vízhozamok elöntési mértékét. A hidrológia peremfeltételek a Kőrisképleten alapulnak (Kőris 2021).- A belvíz-veszélyeztetettségi térképezés fejlesztett metodikáját a jelen projektben dolgoztuk ki. A valószínűségi értékeket a domborzati, talajtani, földtani, talajvíz, földhasználati és hidrometeorológiai tényezőcsoportok alapján határoztuk meg 50x50 m-es területegységenként. Az eredményként kapott Komplex Természeti-alapú Belvíz-veszélyeztetettségi Valószínűség (KTBV) térkép a belvíz-veszélyeztetettségi forgatókönyvek (stratégiai változatok) kidolgozásának az alapja. 3. Bevezető a kockázatszámításról és -értékelésről A veszély- és kockázatszámítást az ok-okozat összefüggés szerint értelmezzük (KEHOP 2019). Míg a veszély az elöntés előfordulási lehetőségével, valószínűségével, valamint az elöntés mértékével (fizikai paraméterek: vízmélység, vízsebesség, elérési idő) foglalkozik, addig a kockázat az elöntésből származó várható hatásokat határozza meg. Mi a következménye annak, ha ugyanolyan tulajdonságokkal jellemezhető árvízi elöntés egy ártéri erdőt vagy művelés alatt álló szántóterületet és mi, ha épített környezetet (lakóépületekkel, közintézményekkel, szolgáltató és kereskedelmi vállalatokkal) ér? Milyen mértékű kockázatokat vállalnak az egyes kockázatviselők? A kérdésekből látható, hogy nem elegendő önmagában az árvízi elöntések területi megjelenését és jellemzőit vizsgálni, ugyanis ebből még nem tudunk következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy az adott elöntés jelent-e kockázatot, okozhat-e személyes vagy vagyoni kárt, valamint azt sem, hogy a becsült kockázat vajon jelentősnek tekinthető-e, van-e szükség beavatkozásra. Kockázat alatt az éves átlagos várható kár értékét értjük és azt számítjuk. A vagyoni kockázatok mellett számítjuk és ábrázoljuk a lakosság érintettségét és az életveszély várható mértékét (ún. életkockázatot), valamint a következők veszélyeztetettségét: kulturális örökség, közintézmények, potenciális szennyezőforrások, védett természeti területek, ivóvízbázisok. Ezeket nem-va
