Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2. füzet 49 A módszertani fejlesztéseknek köszönhetően a korábbihoz képest a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően pontosabb, részletesebb, dinamikusabb és szélesebb körben kezelhető eredmények és értékelések adnak alapot a szükséges tervezés megkezdéséhez. 2.2. Végrehajtás projektelemenként 2.2.1. Ártéri öblözetek elöntési térképezése A folyók menti töltésezett ártéri öblözetek veszélytérképeit HEC-RAS 2D rendszerben, flexibilis rácshálón oldottuk meg, ahol az árvizvédelmi töltések egyes szakaszain az Árvíz Kockázati Információs Rendszerben {AKAR) vizsgáltuk a koronaszinthez, az esetleges geotechnikai gyengeséghez, továbbá a különböző előfordulási valószínűségekhez tartozó árhullámokból esetlegesen bekövetkezhető gátszakadások elöntésének hatásait. A korábbi MIKE21 50x50m-es számításai helyett áttértünk HEC-RAS 2D modellekre, amelyek flexibilis hálón dolgoznak, így jól kezelik az öblözetek domborzati dinamikáját, a vízterelőket és az áttöréseket. A rendszert fel kellett készíteni nagyszámú futtatásra, aminek az iterációját külön tanulmányban készitettük el, ahol vizsgáltuk a különböző rácsfelbontás és terepfelbontás hatásait a végeredményre, egy optimumot keresve. 2.2.2. Kisvízfolyások elöntési térképezése A töltésezetlen kisvízfolyások veszélytérképeit E1EC-RAS 2D rendszerben, flexibilis rácshálón oldottuk meg, az ÁKKII. ütemében elkészített LIDAR mérések eredményei alapján, 3 valószínűségi értékhez. A kisvizes végrehajtás során az egyik legnagyobb munkaigényü feladatunk a kisvízfolyások új módszerének kidolgozása volt. Míg a korábbi ÁKK-ban keresztszelvényekben számoltuk a vízszinteket és abból készítettünk felületet, a mostani felülvizsgálat során arra jutottunk, hogy teljes 2D modelleket kell az összes kisvízfolyásra készítenünk. A korábbi módszer szűk, dombvidéki szakaszokon jól működik, viszont síkvidéki területeken túlzónak bizonyult. Az 1D-2D és azok összekapcsolási lehetőségeiről külön tanulmányt készítettünk, ahol figyelembe vettük az adatigényt, az előkészítési időt, a kezelhetőséget, a stabilitást és a futtatási időket. Ezek alapján optimálisnak a teljes 2D modell futtatása bizonyult. A végrehajtás során a cellaélek pontos felvétele érdekében azonosítanunk kellett a partélvonalakat, amelyre a modellben törésvonalat tettünk, így meghatározva a meder határát. A hidrológia peremfeltételek meghatározásához a szerző bevonásával együtt frissítettük a Kőris Kálmán által készített tanulmányt (Kőris 2021). 2.2.3. Nyílt árterek elöntési térképezése A nyílt árterek veszélytérképezése a nagyvízi mederkezelésről szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet alapján végzett 2D modellezéseivel összhangban készült, amiből leválogattuk a nyílt ártérrel érintett szakaszokat és azokra
