Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2. füzet 47 2. A felülvizsgálat folyamata A hazai vízfolyások veszély- és kockázati térképei módszertani szempontból három csoportra osztva (elöntési-, veszélyeztetettségi- és kockázati térképezésre) készültek el. Az ország területét 8 tervezési egységre bontva vizsgáltuk, az érintett területre meghatároztuk a kockázatokat, ahol kockázat alatt az éves átlagos várható kárt értjük. A vagyoni kockázat a védett ártereken összegezve évente mintegy 159 milliárd Ft, a kisvízfolyásokra összegezve kb. 11 milliárd Ft/év, a nyílt ártereken is több mint 5 milliárd Ft/év. A főbb kockázati paraméter (összes vagyoni kockázat) és további befolyásoló (vagyoni és nem-vagyoni) paraméterek alapján (ingatlankockázat, lakosság veszélyeztetettsége, egészségügyi intézmények, kulturális örökség, szennyezőforrások veszélyeztetettsége) értékeltük a részöblözeteket és kockázati rangsort állítottunk fel. Ez alapján megállapítható, hogy hol találhatók a legmagasabb kockázatok (prioritások), hol lehet szükség kockázatcsökkentő intézkedésekre, a beavatkozásokkal hol érhető el várhatóan a legnagyobb kockázatcsökkenés (haszon, eredmény). A nem-vagyoni hatások közül a legfontosabb a lakosság veszélyeztetettségének vizsgálata. Elkészítettük és értékeltük az életkockázati térképeket, amelyek eredménye egy olyan mutatószám (illetve annak térképi ábrázolása), amely az elöntés mértékével, előfordulási valószínűségével és az érintett terület laksűrüségével számol. A veszélyeztetettség mértékére utal, hogy az 1%-os elöntési valószínűségnél nagyobb valószínűségű területen a becslések szerint mintegy 1 millió 155 ezer fo él. A Natura 2000 területek árvízi elöntési hatásait vizsgálva megállapítható, hogy az árvíz tényleges ökológiai hatását meghatározza az elöntés mértéke, tartóssága, a víz minősége és az érintett élőhely típusa. A részletes vizsgálatok szerint az ország területén 129 olyan ártéri részöblözet található, ahol a modell eredmények alapján Natura 2000 területek részleges elöntése várható, legnagyobb kiterjedéssel a Közép-, Alsó- és Felső-Tisza tervezési egységekben. Ezzel szemben a víztől függő ökoszisztémák számára jelenleg Magyarország legnagyobb részén a szárazodás a valódi fenyegetettség. 2.1. A metodika továbbfejlesztése Az árvízkockázat-kezelési terv módszertani felülvizsgálata számos finomhangolás mellett két meghatározó változást hozott. Egyrészről szoftverváltás volt indokolt, ami a korábbi MIKE21 -ben készült modellek HEC-RAS 2D modellekre történő cseréjét jelentette. A HEC-RAS flexibilis hálón dolgozik, így jól kezelhető az öblözetek domborzati dinamikája, valamint a vízterelők és az áttörések is. A modellek stabilabbak és az eredmények rugalmasan exportálhatok. További fontos előny, hogy a szoftver ingyenesen elérhető
