Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 2. szám

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam

2023. évi 2. füzet

A KISKÖREI VÍZLÉPCSŐ ERDÉSZETI ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁI

FICZERE ANDRÁS1

A Kiskörei Vízlépcső megépítésének szándéka és műszaki tartalma az 1965-ben elfogadott Vízgazdálkodási Kerettervben került véglegesítésre (Reich et al. 2023). A vízlépcső és duzzasztással érintett területe a Kisköre - Tiszabábolna közötti folyószakaszon három vízügyi igazgatóság (a Közép-Tisza-vidéki [KÖTIVIZIG], az Észak-Magyarországi [ÉMVIZ1G] és a Tiszántúli [TIV1ZIG]), három állami erdőgazdaság, mintegy 20 termelő szövetkezet, és 13 község közigazgatási területére terjedt ki (/. ábra).

A cikk azt kívánja bemutatni, hogy ez a grandiózus munka hogyan érintette az erdőállományokat. A több épitési szakaszból, illetve duzzasztási ütemből, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésekből álló beruházáshoz kapcsolódóan nem készült olyan - napjaink hatásvizsgálataihoz hasonló hasonló - összefoglaló munka, amely értékelte volna a beruházásnak az erdőkkel, az erdőgazdálkodással való összefüggéseit. Ckkünkben az erdőállományokra vonatkozó számadatok az 1978. december 31-ig tartó beruházási időszakra vonatkoznak, a vízlépcsőhöz kapcsolódó, 1979-től végzett öntöző csatornahálózat építések, közúti-, turisztikai, közösségi infrastruktúra-fejlesztések erdőállományokat érintő beavatkozásait már nem tartalmazzák.

Az I. ütemben 1 014 ha erdő kivágását végezték el 1973-ig. Ez a terület a vízlépcső és az árvízvédelmi fővédvonal építéséhez tartozó és a 87,50 mBf (a Kiskörefelső vízmérce 618 cm-es vízállása) duzzasztási szintnél elborítás alá kerülő területeket tartalmazta. E munkák során mintegy 160 000 m3 kitermelt faanyag hasznosult. Számos faanyag ment azonban veszendőbe az árvizes időszakokban, mivel a

1 Ficzere András erdőmémök, szakmérnök, kiemelt műszaki referens, KÖTIVIZIG