Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 2.fiizet 25 vülivé” vált. A felső szakaszról érkező nagytömegű jeget minél kisebb károkozással kellett levezetni úgy, hogy tározó jégtömege ne növelje egy nagyságrenddel a problémát. Február 14-én a Tiszán lassan levonuló mintegy 3 km-es jégtorlasz hajnalban Tiszadorogma térségébe érkezett és megállt. A torlasz délelőtt folyamán felszakadt és megindult, majd a Tiszafüredi-hídnál ismét megállt, torlódni kezdett, folyamatosan tömörödött. A torlasz 7 km hosszan, a Buláti-szigetig tartott. Késő este ez a torlasz is megindult, majd megrekedt a tiszaörvényi kanyarulatban, hoszsza 3 km volt. Újabb megindulást követően a következő torlasz a 410-414 fkm szelvények közötti szakaszon alakult ki, rátámaszkodva az ott lévő kisebb torlódásra. Erre futott rá az uszadékkal keveredett zajló jégtömeg. Az addig gyűjtött tapasztalatok alapján a torlasz a 10 cm/km felszínesést meghaladó esetben indult el. A tiszaderzsi vizmércén mért vízállás ekkor 736 cm, a Kisköre felső vízmércén 620 cm volt, melyből következően a felszinesés a 7,7 km távolságot figyelembe véve kb. 15 cm/km-t jelentett. A felszínesés 10 cm/km értékre történő csökkentése érdekében a torlasz alatti szakaszon a vízszintet (Kisköre felvíz) meg kellett emelni, a kívánt felszinesés elérése érdekében a felvizszintet 655-660 cm értékre kellett duzzasztani, hogy legalább reggelig késleltethető legyen a torlasz megindulása. A cél az volt, hogy a duzzasztónál összegyűlt jég a fenti torlasz megérkezéséig minél nagyobb mértékben eltávozzon, egyúttal elegendő víz álljon rendelkezésre az átvezetéshez. A célt sikerült elérni. A vízszintemelést úgy kellett végrehajtani, hogy a Kiskörei Vízlépcsőnél kialakuló maximális vízszintkülönbség ne haladja meg az 1 m-t, megtartva ezzel a duzzasztás „gyors” megszüntetésének lehetőségét. A beavatkozás hatására a jégtorlasz, bár több alkalommal megmozdult és tömörödött, de nem indult el, amire végül február 16-án a reggeli órákban került sor. Ekkor a Kisköre-felső vízmércén mért 662 cm-es felvízszintnél megszüntették a duzzasztást, a szegmenstáblák felső végállásba kerültek, a legnagyobb szabad keresztmetszet biztosítása érdekében. Az átvezetés az 1 -es, 2-es, majd a 3-as nyíláson történt, majd miután a 4-es és 5-ös nyílást a torlódott jég teljes szelvényben elzárta, jégtörőhajók igénybevétele vált szükségessé a megtisztításukhoz. Délutánra sikeresen átbocsátották a torlódott jeget, és megkezdték a Tisza-tó téli vízszintjére való átállást (Kisköre felső 620-10 cm) fokozatosan, az alvízi apadás figyelembevételével. AKiskörei Vízlépcső 1973. évi üzembe helyezése óta ez volt a legnagyobb jégtömeggel levonuló és komoly károkozással fenyegető jeges ár (10. kép). A céltudatosan megtervezett és precízen végrehajtott kiskörei vizkormányzással több, mint 20 órán keresztül sikerült helyben tartani a nagy torlaszt a tiszaderzsi szűkületben, aminek jelentős része kifordult a Sarudi-medencébe. ATisza-tóban felhalmozódott, mintegy 20 millió m3 jég nem töredezett össze, így nem növelte a folyón levonuló jégtömeget, ami további veszélyforrást jelentett volna a műtárgyakra és az alsó folyószakaszokra. A védekezés azt igazolta, hogy a vízlépcső megfelelő üzemrendje képes a jeges ár levonulásának a befolyásolására, ami korábban elképzelhetetlen volt.
