Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 2. szám
16 Reich-Lovas—Fejes—Fejér: Az ötven éves Kiskörei Vízlépcső mozgatással. A döntés ez utóbbi lett, aminek eredményeként a pillérek mindössze 3,6 m szélességüek, rendkívül karcsúak lettek. Ezt a karcsúságot annak fényében kell értékelni, hogy a duzzasztómű elzáró tábláinak, csapjainak egyenként - tehát egy közbenső pillér mindkét oldalán külön-külön - 8433,7 kN erő átvitelére kellett képesnek lenni, mindezt ugyancsak modellkísérletek alapján kialakított speciális vasalattal. Az előkészítés fontos részét képezték a műszaki-gazdasági vizsgálatok, amelyek korukat messze meghaladó módszertani újdonságokat is hoztak. A beruházási program a komplex célú létesítmény-rendszer teljes értékelését adta. Bemutatta a rendszer vízgazdálkodásban betöltött szerepét, a müvek szükségességét, gazdaságosságát, a telepítés indoklását, valamint a kapcsolódó hatások regionális összefüggéseit. A többcélú beruházások költségmegosztásának, valamit a térségben az öntözéses gazdálkodás bevezetési - például talajtani és agroökonómiai - feltételeinek megalapozása ugyancsak számos újszerűséget rejtett. Ekkor mondták ki - ma is helytállóan! -, hogy az öntözéses gazdálkodás az agrotechnika csúcsa. Az erre irányuló állami támogatásoknak (a célcsoportos öntözőfürtök megvalósításának) a jól gazdálkodó, megfelelő talaj- és egyéb adottságokkal rendelkező üzemek felé kell irányulniuk. A fentiekben azért foglalkoztunk némileg részletesebben a létesítmény-rendszer előmunkálataival, hogy bemutassuk, milyen hatalmas, sokrétű műszaki-tudományos, mérnöki teljesítmény eredménye mindaz, amit ma látunk, és ami sokszor szinte észrevétlenül, szerényen szolgálja az Alföld életét. Annak érdekében pedig, hogy e munka résztvevőiről is megemlékezzünk, mellékletben csatoljuk a megvalósítás vezető mérnökeinek listáját. Tudjuk, hogy a lista nem teljes, lehet, hogy pontosításra is szorul! 2. A Kiskörei Vízlépcső és a kapcsolódó létesítmény-rendszer A létesítmény-rendszer elemei: • a főműtárgy a Kiskörei Vízlépcső, amelynek részei: duzzasztómű, vízerőmű, hajózsilip, hallépcső, hullámtéri duzzasztómű (2. kép); • a tározó, mai nevén Tisza-tó, belső létesítményekkel (öblítő csatornák, vízkormányzó műtárgyak); • a tározó töltések, szivárgó rendszerrel, hullámvédő nádsávval, mentett oldali erdősávval; • a Nagykunsági főcsatorna, beeresztő zsilippel, Keleti és Nyugati ággal; • a Jászsági főcsatorna beeresztő zsilippel. A vízlépcső a Tisza 403,2 fkm-ben, jobb parti átvágásban épült, főbb részei: az egybe épült duzzasztómű, vízerőmű, hajó- és halzsilip, valamint a hullámtéri duzzasztó. A duzzasztómű öt db, egyenként 24 m széles nyílását, elektromos vezérlésű, olajhidraulikus mozgatású billenőtáblás szegmensgát zárja le, amelyek 11 m-es vízoszlop tartására képesek (2. ábra).
