Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Könyvismertetések - A kisrábatoroki duzzasztó Nicken. Ismerteti: Szlávik Lajos
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam 2023. évi 1. füzet KÖNYVISMERTETÉS A KISRÁBATOROKI DUZZASZTÓ NICKEN A kiadvány a Nicki Szent Anna Templomért Alapítvány, a Nicki Települési Értéktár, a Hungarikum Bizottság és az Agrárminisztérium támogatásával, 318 x240 mm formátumban, 95 oldalon jelent meg. Szerkesztő: Szabó Ervin Kiadó: MG Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., Szombathely, 2021. ISBN 978963 89970 7 4 A Rába folyó Nick községnél két ágra szakad: a Nagy-Rábára és a Kis-Rábára. Régebben a mai Rába medrét nevezték Öreg-Rábának, mely tulajdonképpen az ősi Rába-medret jelenti. A Kis-Rába a folyó bal oldalán északi irányba kiágazó csatorna, mely az utóbbi évszázadok alatt több vízimalom energiaforrása volt. Eredetéről legvalószínűbbnek látszik az a feltevés, hogy az érdekelt molnárok annak idején a Rába fattyúágait kötötték össze, mélyítették ki és tartották fenn. A Kis-Rába korábban a Hanság-mocsárban végződött, majd a szabályozások óta a Répce-patakkal egyesülve alkotja a Rábca folyót. A Nick határában, a Rábán épült duzzasztómű évszázados igények kiszolgálásának példája. A korabeli dokumentumokból látható, hogy a Kis- Rába vízhasználata nem újkori történet, dokumentáltan közel ezer évre nyúlik vissza. Számos írásos emlék bizonyítja a Kis-Rábán lévő malmok létezését már csaknem 900 évvel ez előttről. Egy 1162-ből való adománylevél szerint III. István király Farkas kapuvári várjobbágynak birtokot adományozott malommal. Egy 1230-ból származó másik oklevél tíz adományozott malomról szól, amelyek közül nyolc a malom csatornának is nevezett Kis-Rába menti Beled községben volt. 1870-ben a Kis-Rábán 23 malom működött, melyek mindegyikéhez egy-egy duzzasztó, általában rözsegát tartozott, amelyeket a molnárok tartottak fenn. E malmok vízellátását - többféle műszaki megoldással - a nicki rábai vízkivétellel tudták biztosítani évszázadokon keresztül. Szabó Ervin A kisrábatoroki duzzasztó Nicken
