Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 189 Látható, hogy az árvíz csak apropó volt az új népi demokrácia legfőbb ereje, a néphadsereg-munkás-paraszt szövetség hirdetéséhez, a minden zugban megbúvó ellenség leleplezéséhez, a Párt szólamainak felmondásához. Nem véletlen, hogy a mű címe sem az árvízhez, hanem a hős katonák parolijához41 kapcsolódik... Az első magyar „szocialista operettet” a Fővárosi Operettszínház kiemelt szereposztásban játszotta. A rendező Apáthy Imre42, a színház főrendezője volt. A négyórás darab főbb szerepeiben játszott Zentai Anna (Kovács Juli, a tszcs elnöke), Homm Pál (Kerekes István, tisztiiskolás), Keleti László {András bácsi, az öreg harangozó), Mezei Mária {Hofberg Viola, társalkodónő), Petress Zsuzsa {Zsuzsi, traktoroslány) és Latabár Kálmán {Hoska borbély). Az Aranycsillag zenéjét Székely Endre43 szerezte, szövegét Hámos György44 írta. A szerzőket és az Operettszínház társulatát 1951-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A kritika nagy lelkesedéssel fogadta az új magyar müvet. A Magyar Nemzet ,^z-m” szignójú szerzője így ír: „ ...Amit a honvédek szóval és tettel kimondanak ebben a darabban: »A dolgozó népet szolgálom« ugyanazt teszi az operett is: a dolgozó népet szolgálja, mert ...a nép szívének közepébe plántálja a néphadsereget, megmutatva tiszta erkölcsét és fénylő bátorságát, kemény, népi öntudatát” (Magyar Nemzet 1950). Hasonlóan lelkes volt a Színház és Filmművészet c. szaklap is. A mü nagy erényeként állapítja meg, hogy „Először lép magyar operettszínpadra olyan katona, aki népének hű fia, nem dzsentri botrányhős, nem ütödött újonc, nem részeges őrmester.:” {Sebestyén 1950) 41 Paroli: katonai jelzés az egyenruha hajtókáján; meghatározott alakú szövetdarab, amelynek színe a katona hovatartozását (csapattestét, fegyvernemét) jelöli. 42 Apáthy Imre (1909-1960), színész és rendező, a Fővárosi Operettszínház főrendezője. 43 Székely Endre zeneszerző, karnagy (1912-1989), a hivatalos zeneélet meghatározó személyisége volt: 1948-tól a kórusélet központosítására létrehozott Bartók Béla Szövetségben, 1949 és 1951 között pedig a Magyar Zeneművészek Szövetsége főtitkáraként töltött be vezető szerepet. A darab bemutatásakor a Magyar Rádió kórusának vezetője volt (Bozó 2012). 44 Hámos György író, szerkesztő (1910-1976). 1932-ben jogtudományi doktori oklevelet szerzett, majd újságíróként dolgozott. 1945-53 között (a darab bemutatásának időszakában) a rendőrség hivatalos állományának tagja volt. Igazán ismertté e katonai témájú operettje révén vált. (1956-ban képregényként is megjelent!) 1952-ben - Gáspár Endrével együtt - lefordította Dunajevszkij: Szabad szél c. operettjét. 1953-tól újságiróként, íróként működött. íróként elsősorban népszerű humoreszkek és szatírák szerzője, valamint számos vígjáték forgatókönyvét írta és szerkesztette. {Filmvilág 1976, Keresztury 1976).
