Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
178 SzlávikLajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez indítson, mi az oka annak, hogy már a harmadik árhullám önti el a beregi JÖldeket. Az azonnali megindult vizsgálat megdöbbentő eredménnyel járt. A háború idején védőállások építésénél több helyen kimélyítették a gátat, amelyek helyreállítása még most, a harmadik évben sem történt meg... A Seregben 3, az országban 72 árvízmentő társulat működik önállóan, egyik sem tudja, mit csinál a másik. Ez a rosszul értelmezett autonómia csak katasztrófát okozhatott, rossz a mai árviztársulati-rendszer. Az állami mérnökök csak akkor jelenhettek meg a védőművek környékén, amikor a baj már bekövetkezett... Múlhatatlanul szükséges az árvízmentesítő társulatok államosítása, amelyeket központilag kell irányítani, és be kell állítani a 3 éves terv vonalába A szilveszteri árvíz, s a nyomában járó gátszakadások (a Szabad Nép - tévesen - hét szakadásról tudósított) jó alkalmat kínáltak arra, hogy az árvédekező műszakiakat (többek között Horváth Mihályi , Sík Jenőt és Durst Zoltánt) a társulatok államosításának egyik fő szorgalmazója. Vas Zoltán35, a Gazdasági Főtanács nagyhatalmú főtitkára a helyszínen leváltsa, Horváth Mihályt és Sík Jenőt letartóztassa. {Sz. N. 1948.1. 18.) 34 35 34 Horváth Mihály (1892-1975) gépészmérnök. A Kir. József nádor Műegyetem gépészmérnöki fakultásán elkezdett tanulmányait az I. világháborús események miatt 1914- ben megszakítja. 1915-1920 közötti orosz hadifogságból szökve kerül haza. Mérnöki diplomáját 1922-ben szerzi meg. 1925. június 22-én napidijas társulati mérnöknek veszik fel a Beregvármegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulathoz, majd 1925. júliusában a társulat szakaszmémökévé választja. Több mint 20 éven át folyamatosan a társulat alkalmazottja. A Társulat igazgató-főmérnöki tisztségét 1947. május 1-től 1948. június 2- ig tölti be. A Tisza tivadari gátszakadása miatt bekövetkező árvízkatasztrófáért őt teszik felelőssé. Ezért a Földművelésügyi Miniszter 1948. január 21 -i rendeletével felfüggesztik állásából, letartóztatják és a nyíregyházi törvényszék fogdájába viszik. 1948. május 7-én engedik haza a fogházból, az ellene indult fegyelmi eljárást megszüntetik és visszahelyezik korábbi munkakörébe. Ezt követően beosztott mérnökként működik az államosítás utáni állami hivatalok keretében. 1952. december 31-én vonul nyugdíjba. 35 Vas Zoltán (eredeti neve: Weinberger) (1903-1983) kommunista politikus, író, újságíró. Fiatalon, a Tanácsköztársaság idején csatlakozott a kommunistákhoz. A Florthykorszak nagy részében börtönben vagy emigrációban volt. 1940-ben a Szovjetunióba emigrált, ahonnan 1944 végén szovjet katonatisztként tért haza. 1945 februártól májusig Budapest közellátási kormánybiztosa, majd májustól novemberig a főváros polgármestere volt. Ezután országos jelentőségű pozíciót kapott: ő lett a jóvátételi ügyeket és újjáépítést koordináló, a gazdaság terén rendeletalkotási jogosultsággal rendelkező Gazdasági Főtanács főtitkára (1945-1949), így személyében az MKP döntő befolyást szerzett e létfontosságú területen. (Tisztségével címzetes miniszterelnökségi államtitkári rang járt.) A testület 1949-es megszüntetésekor az állami gazdaságirányítás kulcsszervének az Országos Tervhivatalnak az elnöke lett (1949-1953), amelynek feladata ekkoriban az ötéves terv kidolgozása volt. Ekkoriban a párt legbefolyásosabb tagjai közé tartozott, de 1953-ban kegyvesztetté vált, és Nagy Imre köréhez csatlakozott. 1956-os szerepvállalása miatt kiszorult a politikából, és haláláig írással töltötte az idejét.
