Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
166 SzlávikLajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez- A társulati telefonkönyv bejegyzése szerint Sík Jenő igazgató-főmérnök az árvédelmi készültséget december 29-én a 20 órai 328 cm-es tiszabecsi vízállásjelentése után 21 órakor elrendelte. Az igazgató-főmérnök értesítette a Tiszán és Túron elrendelt árvédekezésről a vízépítési kerületi felügyelőt, a miniszteri megbízottat, a miniszteri biztost, és a vármegye főispánját. Tápay László írja jelentésében: „...az igazgatóság első intézkedése volt, dec. 30-án 8 h 30'-kor, hogy a posta-vezérigazgatóság azonnal rendelje el az állandó éjjel-nappali telefon ügyeleti szolgálatot a ... községekben. Ettől kezdve a hatóságokkal és az érdekelt községekkel állandó telefoni összeköttetésben állottunk, az érdeklődésekre felvilágosításokat és a szükséghez képest utasításokat adtunk. A Társulatnak benyújtott telefonszámla tanulsága szerint december 30-án és 31- én a társulati központunk saját kezdeményezésére 49 állami beszélgetést bonyolított le a budapesti kormánybiztossággal, a nyíregyházi folyammérnöki hivatallal, a mátészalkai államépítészeti hivatallal, a Kölese községbe kiszállt kormánybiztossal. Tiszabecs, Tiszakóród, Kömörő és Botpalád községekkel. A főispán és az alispán a tiszabecsi helyszínen állottak, kikkel állandó összeköttetésben voltunk. Ezen kívül társulati telefonon is állandó összeköttetést tartottunk fenn a községekkel." (Tápay 1948).- Takács Ferenc árvédelmi kormánybiztos december 30-án, az esti órákban érkezett a helyszínre, állomáshelye Kölese község volt és attól kezdve az ő utasítása alapján történt a védelmi munkálatok irányítása.- A meghágás és ezután átszakadást szenvedett Batár-töltés magassága az 1947. december 30-i szintezés adatai szerint az előirt magasságnak megfelelő volt. Az 1947. december 30-i árvíz az addigi legnagyobb vízszintet átlag 70 cm-rel, a gátkorona előírt és tényleges magasságát több mint 20 cmrel haladta meg.- Az árvédelmi szabályzat 19. § /c/ pontjában foglalt indokolás szerint a Tisza nagy esésű felső szakaszán, úgyszintén a Szamoson is általában rövid ideig tartanak az árvizek, hullámverés elleni védekezésre ritkán kerül sor. Ha mégis szükség merül fel, úgy a közelben lévő számos községből a hullámverés elleni védelemhez szükséges szalma és rőzse gyors beszerzése nem ütközik nehézségbe. Ez az oka annak, hogy a szalma és rőzse tartalékolást az árvédelmi szabályzat nem írja elő. A kérdéses árvédekezéshez ezen anyagok nem voltak szükségesek.- Az igazgató-főmérnök az érdekelt hatóságokat és községeket azonnal értesítette a bekövetkezett gátszakadásról, a társulati telefonon és a gátőrök útján. Ettől kezdve állandó összeköttetésben volt az illetékes hivatalokkal és községekkel, a főispánnal, alispánnal.- Sem a Társulat, sem a Vízrajzi Intézet, sem a Földmívelésügyi Minisztérium semmiféle előrejelzést, vagy jelentést a közelgő árvízről nem kapott.-A társulat árvédelmi tartalékalapja az infláció alatt teljesen elértéktelenedett.
