Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez

össze. A kisebb Tákoson a házak 70%-a vált lakhatatlanná (Sz. N. 1948.1. 13.).

A második árhullám levonulása után sem tartott sokáig a békesség. Ezúttal már jelezték Ungvárról, hogy útban van a következő áradás. Ennek ellenére némi zavar állt be a közel másfél hete védekező gépezetbe, mert a karhatalom nem tudta megakadályozni Tiszabecs és Tiszakóród népét, hogy a második árhullám után ne költözzenek vissza elhagyott lakásaikba, így most harmadszor is ki kellett őket telepíteni (Sz. N. 1948. 1. 15.). Tiszakóród lakosságának lelkiismeretét egyéb ballépések is terhelték, ugyanis a második árhullám elvonulása után a gátak mögött visszafolyni nem tudó, megrekedt vizektől úgy szabadultak meg, hogy önhatalmúlag megbontották a töltést és szabad utat engedtek a víznek a Tiszába (Nyírség 1948. 1. 16.). A harmadik árhullám azután nem kegyelmezett nekik. A felettük lévő szakaszon hiába javították meg a sérült töltéseket, az általuk vágott nyíláson keresztül újra akadálytalanul öntötte el az áradás a településeket. Mindebből tanulva az árhullám levonulását követően is jó ideig őrség vigyázta a töltéseket, nehogy még egyszer megpróbálják azt titkon átvágni.

A tiszai árvíz napjaiban a Szabad Nép címoldalán foglakozott a természeti katasztrófával. „ Bereg megyében százezer hold víz alatt. Harmincezer ember súlyos helyzetben" - címekkel verték félre a harangot. Az országgyűlés karácsonyi szünete január 8-án lejárván, az első ülésnapon felszólalt a terület kommunista képviselője, Balogh József, aki eloszlatta az abban az időben közkeletű rémhírt, miszerint azért áradt a Tisza Magyarországon, mert Kárpát-Ukrajnában szétágyúzták a Tisza töltését. Beszámolójában megemlítette képviselőtársainak, nemcsak a Tisza áradása okozta a bajt, hanem az is, hogy a vásárosnaményi járás beregi részének csatornavizei is kiöntötték (Sz. N. 1948. I. 9.). Az interjúk és cikkek kiemelték a honvédek, a rendőrök és a közigazgatási hatóságok áldozatos munkáját, viszont alig tettek említést, — vagy ha igen, akkor is elmarasztalóan — a vízügyi műszaki közegekről, az ármentesítő társulatok munkájáról (Sz. N. 1948.1. 9.).

A korabeli sajtó szalagcímeit idézzük:

,J2lethalálharc a megáradt Tiszával. Falvakat öntött el, hidakat rombol a tengerré vált folyó. Január 2-án Budapest-Ferencvárosi pályaudvarról külön mentőszerelvényt indítottak Fehérgyarmatra, amely a bajai utászkülönítménytől húsz ladikot és rohamcsónakot vitt a Tisza felső folyásához" (Világosság, 1948.1.3.)

„Házakat dönt össze, jószágot pusztít a szilveszteri árvíz. Tizenkétezer hold víz alatt. Megfékezték már a veszedelmet. ” (Magyar Nap, 1948.1.3.)

jelentés az árvízfrontról: a szovjet hatóságok Kárpát-Ukrajnából közölték aföldmívelésügyi minisztérium vízrajzi intézetével, és az Árvízvédelmi Kormánybiztossággal, hogy a Tisza vízrendszerében bekövetkezett esőzések és olvadások hatására újabb árhullám indult el. ” (Sz.N. 1948.1.9.)

,Jsmét elöntötte az ár a beregi községeket. A népjóléti minisztérium biztosította az elárasztott terület ellátását." (Sz.N. 1948.1. 11.)

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 159