Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
levonuló víz az uszka-tiszabecsi vonal alatt 8 km-re fekvő Tiszakóródon 31-én reggel 4 órakor jelentkezett, 31-én 18 órára Tiszakóródot az árvíz elborította. Akialakult helyzetet jól szemlélteti Tápay László" mátészalkai szakaszmérnök 1947.december 31 -én 23 órakor íródott kézírásos helyzetjelentése: agyarral szemben a Tisza jobb partján a Tisza meghágta 3 helyen összesen mintegy 400-450 m hosszban az árvédelmi töltéseket. Ennek következtében ott valószínűleg gátszakadások következtek be. Nagyarnál a vízállás a gátszakadások következtében 2 óra alatt 12 cm-t apadt. A Túr, valamint a Batár által bezárt területen a Batár töltésen át betört víz mintegy 80-90 km2 területen árasztott el. Az elárasztás vízrétegét átlagban 40 cm-re becsülhettük. Az ártérbe tört víz Tisza kóród, Tiszacsécse és Milota községekfelé áramlik és a belsőségeket elárasztással fenyegeti. A legsúlyosabb helyzetben Tiszabecs van, ahol a házak 60-70%-át a víz ellepte. A lakosság mentése folyamatban van... A Tarpáról Tivadarra vezető országúton - tanúk vallomása szerint - 60-70 cm-es vízáramlás van és Tarpa községet körtöltéssel próbálkoztak megmenteni. A Szatmárcseke-kisari szakaszon a maximum túllépése.... és töltés ülepedések és kopásokfolytán majdnem mindenütt nyúlgátak emelése vált szükségessé. Szivárgások csak a mai nap folyamán jelentkeztek nagyobb mértékben... Buzgárok több helyen léptek fel veszedelmes mértékben, amelyeket a nyári rendkívüli szárazság folytán összerepedezett töltések okoztak." (Tápay 1947). A Batár töltésén áttört víz az elöntött mintegy 80-90 km2 terület legmélyebb része, Tiszakóród határa felé húzódott. Tiszakóród lakossága a kiömlött víz gyors visszavezetése érdekében a Tisza bal parti töltését, a 34+150 km-es szelvényben, meggondolatlanul és Jóként szakszerűtlenül átvágta. Ezen az átvágáson jutott viszsza a kitört víz nagyobbik része ismét a Tiszába, kisebb része pedig tiszakóródi zsilipen át ugyancsak a Tiszába. A tiszakóródi szakszerűtlen töltésátvágás az újabb 11 Tápay László (1895-?) Műegyetemi tanulmányait Budapesten végzi. 1925-ben a Nyíregyházai Folyammémöki Hivatalnál kezdi vízügyi pályáját. 1926-tól a Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat mérnöke, 1929-től szakaszmémök. 1945-ben vezeti a matolcsi Szamos-híd helyreállítási munkáit, majd ismét a társulat szakaszmémöke. Az 1947. szilveszteri felső-tiszai árvíz idején, a Tisza tivadari szakaszán és a Batár töltésén bekövetkezett szakadások, valamint árvízkatasztrófa után Sík Jenő igazgató-főmérnök ellen fegyelmi és bűnvádi eljárás indul, ideiglenesen igazgatói beosztásából felfüggesztik, letartóztatják. Ebben az időszakban-Sík Jenő 1948. május 15- ével hivatalba történt visszahelyezéséig - szakaszmémöki beosztását is megtartva ő látja el az igazgató-főmérnöki teendőket. 1948. decemberében áthelyezik Budapestre az Országos Vízgazdálkodási Hivatalhoz, az Ár- és Belvízvédelmi Osztályra. Két évizeden keresztül dolgozott a vízügyi szolgálat irányító szerveinél, illetve nyugdíjas szakértőként. {Szakmai pályájának erről a szakaszáról nem találtunk J'orrásokat - a szerkő) Közreműködött pl. az 1970. évi Tisza-völgyi árvízvédekezésben. Több szakmai publikációja jelent meg az árvízvédekezéssel kapcsolatban. Kiemelkedő szakmai jelentőségű az árvízi lokalizációról 1971-ben írott tanulmánya [Tápay 1971].) 140 Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez
