Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
igyekeztek kiegészíteni a szükséges felszereléseket (viharlámpát, fáklyát, ásót, lapátot, csákányt, istrángot, kötelet, árvédelmi zsákot stb.). Takács Ferenc kifejtette: mindent elkövettünk, hogy a társulatokat a lehetőségeken belül támogassuk. Amikor az infláció véget ért és a forintköltségvetésre tértünk át [ 1946. augusztus 1-jén - a szerk.], akkor megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a mi kívánságainkkal és a tényleges szükséglettel szemben mindössze 340.575 Ft-ot kapott a földmívelésügyi minisztérium rendelkezésre, szemben azzal a minimális szükséglettel, amelyet mi 19 millió Ft-ban jelöltünk meg.” Takács Ferenc végül szólt arról a körülményről is, hogy a társulatok nem tudják tisztviselőiket fizetni. „Hihetetlen, hogy ... milyen súlyos szenvedéseken mentek keresztül az ármentesítő társulatok alkalmazottai az inflációs időkben. Vidéken ez a baj egészen másként jelentkezett, talán még súlyosabban, mint a fővárosban... Meg kell mondanom, hogy ennek ellenére az alkalmazottak a helyükön maradtak, — minden alkalmazott, a mérnöktől kezdve lefelé a gátőrökig a helyén maradt- s teljesítették kötelességüket.” (Erőss 1946). 5. A hidrometeorológiai és hidrológiai helyzet 1947/48. telén 5.1. Az árhullámot kiváltó időjárási helyzet Az árvizet megelőző három esztendő különösen meleg és száraz időjárású volt, a kortársak is kiemelik a mezőgazdasági termelést ekkortájt sújtó aszálykárokat. (Rákosi Mátyás 1946. december 12-i rádióbeszédében az 1945-46-ban keletkezett mezőgazdasági kárt 200 millió dollárra becsülte.) (Fejér 1997) 1947-48 tele úgy indult, hogy a havi középhőmérséklet még novemberben és decemberben is az átlag fölött volt 1-2 fokkal és egészen december közepéig rendkívül enyhe, meleg és száraz idő volt. Ezt azonban december 15-én egy igen erős lehűlés követte, december 21. körül 9-18 °C-os fagyok voltak, melynek következtében a talaj erősen átfagyott (1. ábra). A folyók befagytak. 1947 áprilisától októberéig nagy csapadékhiány volt, de novemberben és decemberben az átlagon felüli csapadék hullott. A Tiszabecs környéki csapadékadatokból következtetve feltehető, hogy az Erdős-Kárpátokban átlag 120 mm volt a decemberi csapadékösszeg. Ez az 7. táblázat szerint a sokévi átlag 12%-a, pedig a decemberi átlag általában csak az évi átlag 5,5%-át éri el. Ezek szerint az 1947 decemberi havi csapadékösszeg az Erdős-Kárpátokban az átlagosnak kb. 210%-a volt. December 21-én enyhülés kezdődött, mely a karácsonyi ünnepekre bőséges havazást hozott. A meginduló havazás beborította a Kárpátok lejtőinek átfagyott talaját, s a hideg nem is engedte elolvadni a hótakarót. A lehullott csapadék Tiszabecs környékén a sokévi átlag kétszeresét is meghaladta, s így nagy a valószínűsége annak, hogy Máramarosban annak többszöröse volt. A karácsony után két 134 Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez
