Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
hogy a földreform folytán földhöz juttatóttakat ne sújtsa olyan mértékben az árvíz, ill. a belvíz, hogy gazdálkodásuk lehetetlenné váljék. A társulatok állandó, rendes feladataként előírta a vízkárok megelőzését, megszüntetését; az új érdekeltség megállapítását; a pénzügyi egyensúly létrehozását; az ártéri jámlékok behajtását. A jövőre nézve pedig előírta a vízhasznosítás kiterjesztését ott, ahol erre természeti adottság van, különös tekintettel a földhöz juttatottak gazdálkodására; talajjavítási munkák elvégeztetését; vízhasznosítási és talajjavítási tanfolyamok szervezését a társulati szakszemélyzet számára; valamint mintatelepek létesítését. A 6990/1946. ME. sz. rendelet a miniszteri biztosok jogkörét kölcsön felvételére is kiterjesztette, a 95.250/1945. FM. sz. rendelet pedig a miniszteri biztosok kirendelésének meghosszabbításáról rendelkezett (Fejér 2001). A konnányzat a miniszteri biztosi intézmény általánossá tételével az eredetileg egy évre tervezett vízügyi szervezeti megoldást végül az államosításig fenntartotta. A vízszabályozó és ármentesítő társulatok súlyos helyzetét jól jellemzi a Nemzetgyűlésben - alig több, mint 15 hónappal a későbbi felső-tiszai árvízkatasztrófát megelőzően - elhangzottak. A Nemzetgyűlés 1946. szeptember 18-i ülésén Erőss János'0 interpellált Nagy Ferenc miniszterelnökhöz, valamint Dobi István földmívelésügyi és RáczJenö pénzügyminiszterhez (mindhárman a Független Kisgazdapárt politikusai voltak) az árvízvédelmi társulatok tárgyában (Erőss 1946). Az írásban benyújtott interpelláció - többek között - a következő kérdéseket tartalmazta: Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszternek arról, hogy- a folyó évvel a száraz évjáratok lejártak, s hogy minden emberi számítás szerint az elkövetkező 5-6 évben az árvíz- és belvízveszedelem közvetlenül fenyeget? (váteszi szavak a Felső-Tisza vidékének képviselőjétől...)- az árvédelmi és vízszabályozó társulataink a legsúlyosabb pénzügyi nehézségekkel küzdenek?- töltéseink és védgátjaink súlyosan megrongált állapotban vannak, biztonsági telefonhálózatunk háborús kárai javítatlanok?- a mindehhez szükséges anyagi eszközök mindezidáig nem állnak rendelkezésre? 132 SzlávikLajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez '°Erőss János (1889-1962) -jogot végzett. Polgári ellenzéki politikus, 1936-tól a Független Kisgazdapárt (FKgP) tagja. A német megszállást (1944. március 19.) követően háború- és németellenes magatartása miatt bujkálnia kellett. Szabolcs, ill. Szatmár vármegye főispánja (1945. január 4-október 27.), az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1946-ban a Jóvátételi Hivatal elnöke, a Tisza-Dunavölgyi társulat elnöke, a Nagy Ferenc-, illetve az első Dinnyés-kormányban közellátási miniszter, 1947 szeptemberétől 1948 márciusáig országgyűlési képviselő, az FKgP jobboldalának egyik vezéralakja. 1948 tavaszán visszavonult a politikai élettől, majd ugyanebben az évben elhagyta Magyarországot.
