Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Kertész József - Polgár Antal - Tuboly László: A Nicki duzzasztómű rekonstrukciója
12 Kertész— Polgár— Tuboly: A Nicki duzzasztómű rekonstrukciója A Rába megfelelő mennyiségű vízének a Kis-Rábába való beterelését 1895 előtt rozséból készült duzzasztógáttal tették lehetővé, a bebocsátott vízmennyiség szabályozására pedig fából készült zsilipet használtak. Ezeknek a gátaknak a feltételezett helye a jelenlegi Öblítő-zsilip környezetében lehetett, a Rába 66,4 fkm szelvényében. A vízkiadagolásra szolgáló fatáblás zsilipet 1883-ban építették. Elbontására és újjáépítésére 1988-ban került sor. A Rábaszabályzó Társulat 1873. évi megalakulása után a Nicki duzzasztógát és a vízkivételi mű további üzemeltetése a Társulat feladata lett. Ezért a Társulat 1895-ben a legutóbbi rőzsegát felett kb. 2 km-re, a jelenlegi duzzasztó felett 170 m-re, beton fagátat és a Kis-Rába vízmennyiségének ellátására pedig kétnyílású (2x1,50 m), öntöttvas zárószerkezetü beton csőzsilipet építetett a bal oldali árvédelmi töltésben. A betongát nagyrészt államsegélyből, kisebb részben pedig társulati hozzájárulásból épült. Ebben az időben a bebocsátandó vízmennyiség 3,5 m3/s volt. 1895-1916 között ugyanazon a helyen beton és rőzsegát váltották egymást, úgyhogy a tönkrement gátat ötször építették újjá. Az 1900. évi árvíz a gátat olyan mértékben rongálta meg, hogy a földművelési miniszter kötelezte a Társulatot egy ideiglenes rőzsegát megépítésére. A levonuló árvizek ezt a gátat is nagyon hamar tönkretették. Ezért az 1904. évi XXXIX. te. 2.§-a alapján a földművelési miniszter ismételten kötelezte a Társulatot a Kis-Rába toroki duzzasztógát megépítésére és fenntartására. Az állam 250 000 korona államsegélyt adott a gát felépítéséhez. E törvény alapján a duzzasztó 1905-1906-ban megépült. Az 1907. évi árvíz a müvet megkerülte és ismét megsemmisüléssel fenyegette, mire a Társulat a gátat új műszaki alapokra helyezett tervek alapján 1907- 1908-ban átépítette. 1916. decemberében a duzzasztómű jobb oldali bukója a Rába meder fokozatos berágódása következtében beszakadt. A világháborús helyzet miatt valószínűsíthető, hogy a mű állagmegóvására szinte semmit nem fordítottak. így azután 1923-ban már a kívánt mértékű legminimálisabb duzzasztást sem sikerült előállitani. A Rábaszabályzó Társulat azért, hogy a teljes tönkremenetel előtt álló gát fenntartásával járó terhektől mentesüljön és a zavartalan vízszolgáltatás biztosítható legyen, lépéseket tett, hogy a nagyjelentőségű ügy törvényhozási szinten nyerjen megoldást. 3.2. A korszerű duzzasztógát előkészítése, megtervezése Az 1929. évi III. te. 7.§ felhatalmazása alapján a földművelésügyi miniszter 50.686/1929. X. 1. sz. rendeletével kötelezte a Társulatot az elpusztult fixgát helyett egy korszerű duzzasztógát építésére és üzembenntartására az érdekeltség költségén. Az építési munkákra fedezetül 250 000 pengőig terjedő államsegélyt és 750 000 pengő előleget engedélyezett a társulat részére. A földművelésügyi miniszter a társulat kívánságára a tervezési és építési munkák irányításra a Vízrajzi Intézetet és annak igazgatóját Dieter (Ditróy) Jánost, miniszteri osztálytanácsost, mint állami kiküldöttet rendelte ki.
