Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Varga Ádám - Varga István: Tavi medencés kikötők hullámzás elleni védettségének vizsgálatáról
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. füzet 59 A digitalizált egyenletrendszernek a kikötőmedencére és közvetlen környezetére vonatkozó f(x,y,t) megoldásai a vízszintek nyugalmi vízszinttől való eltéréseinek tér- és időbeni változásai, amelyek az aktív peremen D időtartam alatt ható teszthullám hatására jönnek létre. Az adatsorok (eredmények) különböző szempontok szerinti statisztikai értékelése lehetőséget ad a kikötőmedence hullámzás elleni védettségének megítélésére. A tartós, esetenként akár több napos időtartamú, magasabb frekvenciájú helyi szél-hullámok által a kikötőmedencében gerjesztett, mérsékelt magasságú álló hullámok rendszerint „csak” a kikötőben lévő hajókon tartósan tartózkodók komfortérzetére hatnak. A rövid, esetenként mintegy 30-120 perc időtartamú „swell-, vagy döghullámok’’ által a kikötőmedencében okozott, rendszerint előzmény nélküli, váratlan, alacsonyabb frekvenciájú, esetenként nagyobb magasságú álló hullámok, vízszintlengések - az úszó testek, jármüvek esetleges károsodását megelőzendő - elsősorban a biztonságos helyigényt, az úszó testek rögzitését befolyásolják. Egy adott, mértékadónak tekintett - helyi vagy távolról érkező - szél-generált hullámzást helyettesítő teszt-hullám hatására a kikötőmedence vízfelületén, adott D hatásidő (szimulációs időtartam) alatt kialakuló hullámzás - a hullámzás elleni védettség - mennyiségi jellemzői:- a kikötőmedence adott pontján, kvázi álló hullámok halmozódásaként kialakuló karakterisztikus hullámmagasságoknak (Hm0, Hs Hms stb.) a külső teszt-hullám karakterisztikus magasságaihoz viszonyított (relatív) értékeinek (Ej j hullám-csillapítási tényezőknek) a területi eloszlása, a medence vízfelületének 10, 50 és 90%-ához tartozó relatív gyakoriságú értékek.- a medence vízfelületén kialakuló álló hullámok halmozódásaként kialakuló karakterisztikus hullámmagasságok eloszlásának területi egyenetlenségi mutatója (a medence vízfelületének „legkedvezőtlenebb” 10%-án a „legjobb” és a legkedvezőbb 10%-án a „leggyengébb” csillapításoknak - vagy az ezeknek megfelelő hullámmagasságoknak - az aránya): é/p=P(90)/P(10). A hullám-csillapítási tényezők meghatározása a helyi szél-generált hullámok esetében: (11a) swell- vagy döghullámok esetében:
