Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Kovács Péter: A Zagyva-Tama Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer fél évszázados története
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 3. füzet 163 végzése, az utolsó automatikusan mért adatok kérése, az egyes érzékelők maximális és minimális mérési adatainak lekérése és a távvezérlés (ennek hatására a MÁK gondoskodik a megfelelő berendezés - pl. zsilip - megfelelő beállításáról). Minden távolról lekérhető adat a MÁK készülék saját kijelzőjén is megjeleníthető volt (Károlyi et al. 1975). A MÁK a telex vonalra egy illesztőegységen keresztül közvetlenül csatlakozott. Az állomásokon egy telexgépet helyeztek el, amely üzenetváltásra, a központtal, illetve más állomással történő kommunikációra is alkalmas volt. A távjelző állomás sematikus felépítését a 5. ábra mutatja be. A mérőállomások észleléshez alkalmazott műszerei az alábbiak voltak CKDVVIZIG 1997): • A vízállásokat a német OTT cég által készített úszós-ellensúlyos - elektromechanikus órával vezérelt - eszközzel észlelték. A perforált acélszalag mechanikus számlálót működtetve centiméteres pontosságú leolvasást tett lehetővé. Az adatokat lyukszalagra rögzítette, amely eszköz ötbites telex szalagot és telex kódot használt, illeszkedve az alkalmazott adatátviteli rendszerhez. • A vízhozamokat - napjainkhoz hasonlóan - rendszeres ellenőrző mérésekkel kalibrált vízállás-vízhozam összefüggésekből határozták meg. A havi gyakoriságú - esetenként sűrűbb - ellenőrző vízhozammérésekhez használt eszközöket (kötélpálya, csörlők, mérősúlyok, forgószámyas vízsebességmérők) szintén a német OTT cég szállította. Tervben volt néhány állomáson a japán Tokyo Keiki gyártmányú ultrahangos vízsebességmérő műszerek telepítése is. A kiválasztott szelvényekben (pl. Verpelét) az ultrahangos mérőfejek helyét a mederben ki is építették, de a beszerzés gazdasági okokból végül nem valósult meg. • A csapadékméréshez lengyel gyártmányú, TDG 200 típusú, billenőedényes csapadékméröket szereltek fel, amelyek 1 mm pontossággal dolgoztak. Ezek mellett Hatvanban, a különböző gyártmányú készülékek megbízhatósági vizsgálatának végrehajtása céljából, az angol Plessey cég gyártotta csapadékmérő üzemelt. A lengyel műszerben a távjelezhető billenési jelet az edényre erősített higanykapcsoló szolgáltatta, míg az angol mérőeszközben ugyanerre a célra Reed-relét alkalmaztak. • A hó-vízegyenérték mérés eszközét a VITUKI fejlesztette ki. Az egykarú mérlegre hasonlító, egyszerű szerkezet a nyomásmérés elvén gyűjtötte az adatokat. Egy 4 m2 felületű mérőlap (2x2 méteres alumínium keretre erősített szúnyogháló) fekszik rá egy nyomásmérő eszközre (eleinte folyadékos mérőpáma, később digitális nyomásmérő bélyeg), és a rá nehezedő nyomás változásából lehetett megbecsülni a mérőlapra rakódott hó aktuális víztartalmát. • A hőmérsékletek mérésére 100 Ohm platina ellenállás-hőmérőket alkalmaztak. A léghőmérőket szabványos Stevenson-féle hőmérőházakban helyezték el, a talajhőmérsékletet (talajfagy mérése) pedig 5 pontban, 10,20, 30,40, és 50 cm-es mélységekben mérték.
