Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Kovács Péter: A Zagyva-Tama Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer fél évszázados története
154 A Zagyva-Tarna vízgazdálkodási szabályozó rendszer... lentős szerepű vízgyűjtők vízjárási információja rendelkezésre álljon.- A már meglevő, hosszú idejű adatsorral rendelkező állomások távmérő rendszerbe kapcsolása, mivel ezek hagyományosan jelentős információkat szolgáltattak a védekezési feladatok végrehajtásakor. így a megvalósult vízszintmérö helyekhez tartozó vízgyűjtők kiterjedése 70 és 4 000 km2 között alakult (KDVVIZIG 1997). A hóvízegyenérték, lég- és talajhőmérséklet esetében korábbi mérések nem álltak rendelkezésre, ezért az elv az volt, hogy a reprezentativitás későbbi megállapíthatósága érdekében ezeket a paramétereket minél több helyen méljék . Az észlelőhálózat kialakításánál a tervezők nem csak a hidrológiai (árvízi előrejelzési) célokat tartották szem előtt, hanem más szakágazatok, elsősorban a vízminőség vizsgálati és vízgazdálkodási feladatok végrehajtásának elősegítését is fontosnak tartották. Az eddig felsorolt szakmai feltételek csak kompromisszumokkal voltak összehangolhatok és a gyakorlati szempontokat is figyelembe kellett venni. A terepviszonyok, a megközelíthetőség, a tulajdonviszonyok, a vezetékes energiaellátás és adatátviteli hálózat elérhetősége, a rongálás elleni védettség, a karbantartás lehetősége nagyságrendileg befolyásolják a telepítés és üzemeltetés költségeit, ezért egyes esetekben a helykiválasztás döntő tényezője a gazdaságosság volt (jKDVVIZIG 1997). Az ilyen jellegű problémákra kiváló példa a rendszer csapadékmérő állomásainak területi elhelyezkedése. Az optimalizációs módszerrel kialakított hálózatot módosították a pénzügyi korlátok és végül sok esetben a helyi technikai lehetőségek határozták meg a végső megoldást. Úgy is fogalmazhatunk, utóbbiak lényegesen fontosabbak voltak, mint a szakmai, hidrológiai érdekek. Ennek lett eredménye, hogy a Zagyva vízrendszerének legnagyobb árvízi lefolyását adó Mátra hegységbe gyakorlatilag csak egy csapadékmérő állomás került Mátraszentimrére, a kiépített csapadékmérő állomásokból pedig három további a Mátra lábához. Emiatt viszont a mátraszentimrei mérőállomás meghibásodása egyértelműen meghatározza a készülő előrejelzések megbízhatóságát. Ugyanakkor az átlagos csapadékmérő-sürüség (egy csapadékmérő átlagosan 324 km2 nagyságú területet jellemez) megfelelőnek tekinthető (Salamin 1983). A fentiek alapján 18 mérőállomás helyszínét jelölték ki, amelyek a vízgyűjtő 78%-át jellemzik. A Zagyva-vízrendszer egyetlen jelentősebb vízfolyása, a Tápió vízgyűjtője maradt ki a mérőhálózat kialakításánál. Ezt egyrészt a pénzügyi keretek szűkössége, másrészt a vízrendszerének kiegyenlített, így árvízi előrejelzés szempontjából nem mértékadó vízjárása indokolta (KDVVIZIG 1997).
