Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Kovács Péter: A Zagyva-Tama Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer fél évszázados története
150 A Zagyva-Tarna vízgazdálkodási szabályozó rendszer... Az 1970-es évek elejétől a kisvízfolyások rendszerére vonatkozó hidrológiai és üzemelési adatok hiánya már nemcsak területi, hanem országos szintű problémát is jelentett. A vízügyi és más, vizet hasznosító beruházások gazdaságosabb kivitelezéséhez szükségessé vált az ország egész területét lefedő, megfelelő minőségű, sűrűségű és megbízhatóságú hidrológiai, vizgazdálkodási adatok mérésére és gyűjtésére alkalmas, lehetőség szerint távjelző rendszerek kiépítése (.KDVVIZIG 1996). Ezen körülmények között a vízrajzi szakágazat országos vezetőinek fejlődési pályát kellett kidolgozni a szakterület számára, amelyhez több hálózatfejlesztési stratégia is rendelkezésre állt. Az egyik ilyen fejlesztési irány az volt, hogy egy kiválasztott vizgyüjtőterületen tettek átfogó, nagy hálózatfejlesztési lépést a vízrajzi-vízgazdálkodási szakterületen. Erre a célra először az Altal-eret, majd a Zagyva-Tarna vízgyűjtőt választották ki. (Starosolszky 1987). 2. A Zagyva-Tarna vízgyűjtő területe A mai Magyarország földrajzi adottságai miatt csak néhány olyan jelentősebb kisvízfolyás vízgyűjtővel rendelkezik, melynek egésze az ország területén belül helyezkedik el. Ezek közül a legnagyobb méretű a Zagyva 5 677 km2 kiterjedésű vízgyűjtője, amely a leghosszabb hazánkban eredő és torkolló vízfolyás. Forrásvidéke a Karancs-hegységben, Zagyvaróna határában van, és mintegy 180 km megtétele után Szolnoknál torkollik a Tiszába. Legjelentősebb mellékvize a Tárná, amely kelet felől, a Zagyva pedig nyugatról kerüli meg a hazánk legmagasabb hegyvonulatait hordozó Mátrát. A vízhálózat két fő vízfolyásának vízgyűjtőterülete az összefolyásuknál szinte megegyező (egyenként kb. 2 100 km2). Fontos mellékvízfolyás még a Cserhát vizeit levezető Galga, és a Gödöllői-dombság felől érkező Tápió vízrendszere. A vízgyűjtőterület három vízügyi igazgatóság működési területét érinti (7. ábra). A Zagyva Szentlőrinckáta feletti vízgyűjtőjét és a teljes Tápió-vízgyüjtőt a budapesti székhelyű Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) kezeli, a Tama vízgyűjtője teljes egészében a miskolci központú Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) kezelésében van, míg a Zagyva alsóbb, és a Tárnával való egyesülés alatti mederszakaszait és a közvetlen vízgyűjtőket a szolnoki székhelyű Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) üzemelteti. 3. A ZTVSZR észlelőhálózat elemei és kialakításának története Az országos érdekeket is képviselő adatgyűjtő és távvezérlő rendszer kisérleti rendszerének kiépítését elméleti és gyakorlati feladatok is sürgették. Az árvízvédekezési, vízkormányzási és vízgazdálkodási feladatok egyre pontosabb és egyre gyorsabban hozzáférhető adatokat igényeltek, amelyek alapján megbíz
