Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Dohos Endre: A talajok és a talajdegradáció szerepe a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kialakulásában
146 Dobos Endre: A táj ok és a talaj degradáció szerepe... A talajok a klímaváltozásnak nem csak elszenvedői, hanem okozói is. A feltört, művelésbe vont talajok humusztartalmának közel fele ment el a levegőbe, ami jelenleg is ott van. Ezért is látnak sokan nagy lehetőséget a szén talajban való megkötésére, vagyis a napjainkban gyakran használt karbon-farming kifejezés megvalósítására. Más oldalról tekintve a talajaink klimatikus kilengéseket tompító képessége mindig is a víztartalmának függvénye. Egy száraz talajfelszín tovább melegíti és szárítja a felette levő levegőt, segítve a nyári hőhullámok kialakulását. Az a talaj, ami több vizet képes megkötni, sokkal jobban tudja csökkenteni a hőmérsékleti kilengéseket. Talajokban történő visszatartása nemcsak gazdasági, de nagyon fontos környezet- és klímavédelmi érdekünk. 4. Összegzés A szakma egyik legnagyobb kihívása az országba érkező vizek megtartása, aminek természetes és legegyszerűbb megoldása a talajokban történő víz visszatartása. Mindenképpen időszerű lenne egy a talajtani, vízföldtani, domborzati és a vízrajzi viszonyokat együttesen értelmező összegző kutatás, mely tudományosan megfogalmazott érvrendszerrel tudná támogatni a mezőgazdasági vízutánpótlás, vízgazdálkodás témaköreit. Ez termesztésen együtt kell, hogy járjon a vízgazdálkodást és mezőgazdaságot együttesen támogató tájhasználati optimalizációval. Egy elsietett és nem eléggé megalapozott program nagyon komoly károkat okozhat a talaj- és vízkészleteinkben, illetve jelentős gazdasági hátrányt okozhat a befektetett infrastruktúra hatékonyságának, nyereségtermelő képességének drasztikus csökkenése. A legfontosabb tényező viszont az alapvető okok megszüntetése, vagyis a talaj szerkezet regenerálása lenne, melyre jelenleg alkalmazható, rövid távon eredményt hozó megoldás nincs. Erre is megoldást kell keresni, melynek első lépése a jelenlegi eszközállomány használati gyakorlatának módosítása lehetne, olyan irányelvek kidolgozása, ami a lassítja, megállítja, illetve reményeink szerint elindítja a talajainkat a lassú javulás útján. A legfontosabb feladat, mely a szerkezet javulását segíti, a menetszám csökkentése, a szervesanyagtartalom emelése, a forgatásos művelés elhagyása és az állandó talajtakarás - élő vagy mules - biztosítása lenne. A legfontosabb feladatokat az alábbiakban foglaljuk össze: • Az öntözés egy lehetőség, de már rövid távon is veszélyeket hordoz magában, jelentős mértékben felgyorsítva a szerkezeti degradációt, tovább rontva a helyzetet. A teljes agrárium szempontjából pedig nem jelent megoldást. • Szükség van valós hatásvizsgálatokra és az öntözési engedélyeknek hasznosulás és környezeti-talajtani hatásvizsgálatok alapján történő
