Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Dohos Endre: A talajok és a talajdegradáció szerepe a szélsőséges vízgazdálkodási helyzetek kialakulásában
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 3. füzet 133 porozitása, vízvezető képessége lecsökkent, így a hirtelen csapadékok egy jelentős része megáll a felszínen, belvizes foltokot okozva (Vár allyay 2010b). A belvizek a talaj szerkezetet tovább iszapolják, így szerkezetük leromlik, porozitásúk tovább esik. Ilyen körülmények között a tavaszi többletvizek sem tudnak a talajba szivárogni, azokat a gazdák minden erővel megpróbálják levezetni, hogy a területet minél hamarabb müvelhetővé tegyék. Ezek a vizek később nagyon hiányoznak a talajból, ami fokozza a talajaszály kialakulásának lehetőségét. A belvizek, illetve a nyári szárazság és talaj aszály kialakulásának tehát részben talajtani okai vannak, és nagy részben - de nem kizárólagosan - a talajdegradációs problémákból fakadnak (Várallyay 2010a). A talaj a legfontosabb víztároló, nedvesség pufferelő közeg. A csapadékok szélsőséges eloszlása sok esetben okozhat időszakos vízhiányt, illetve víztöbbletet (Várallyay 2008). A megbízható állapot felmérés elkerülhetetlen feltétele a talajtani, talajgenetikai értelmezés, mely azonban sokszor igen nagy és egyre kevésbé rendelkezésre álló szakértelmet kíván. A talajok szerkezeti degradációjának eredményeképpen csökken a porozitás, illetve a gravitációs pórusok mennyisége, aminek következtében csökken a beszivárgás, nő a felszínen pangó vizek (belvíz) mennyisége, ami vagy lefolyik, vagy mesterségesen levezetődik. A pangó vizek alatt a talajok szétiszapolódnak, így a beszivárgás tovább csökken, beindul a kérgesedés. A talaj degradáció okozta beszivárgásig illetve vizpangási problémák felszíni megjelenése sokszor nem a degradáció helyszínén, hanem a domborzat okozta felszíni vízösszefolyási rendszerek által meghatározott helyeken alakul ki. Ezért önmagában a talaj nem minden esetben ad választ a probléma okára, térbeli és domborzati összefüggéseiben kell vizsgálni a vízrendezési kérdéseket. Ez a folyamat meghatározza a vízháztartási problémák potenciális kiterjedését, a többletvíz és a vízvisszatartás potenciális helyeit, a belvizes területeket, illetve a vízrendezés lehetséges módozatait. A nagy pontosságú, RTK alapú domborzatmodellek felhasználásával olyan térinformatikai modellezési eljárások kidolgozása és adaptálása a cél, ami kijelöli és jellemzi, kvantifikálja az optimális vízháztartástól eltérő helyszíneket. A mezőgazdasági talajok szerkezeti degradációja országos mértékben igen jelentős probléma, melynek legjelentősebb oka az agrotechnikai beavatkozások nem megfelelő volta. A legjelentősebb ok a túlművelés, a szervesanyag csökkenés, ami az szerkezetállékonyságának csökkenésével jár, illetve a nem megfelelő időben és talajállapotban elvégzett talajmüvelési beavatkozás. A negatív hatások egymást követő láncolatában a szerkezeti elemek szétverése, szétesése, a talaj elporosítása, valamint a rugalmasságát és ellenálló-képességét vesztett, lecsók-
