Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - Kozák Péter - Fiala Károly - Benyhe Balázs - Fehérváry István: Az aszály monitoring hálózat és az aszálykezelés gyakorlata a 2022. évi aszály tükrében
122 Az aszály monitoring hálózat és az aszálykezelés gyakorlata kordok megdőléséről, kiszáradó tavakról és vízfolyásokról, rekord mértékű mezőgazdasági károkról lehetett informálódni, melyeket „emberemlékezet óta nem tapasztaltak az érintettek”. 8. ábra. A hőmérsékleti anomália alakulása a négy aszály monitoring állomás havi adatai alapján (2022. január-szeptember) Mivel egy aszályos esemény mértékének pontos meghatározása nem lehetséges, tanulmányunkban nem foglalnánk állást arról, hogy az idei aszály melyik helyet foglalja el a legsúlyosabb aszályok rangsorában, vagy, hogy mennyire tekinthető rendkívülinek, mivel ezek az összehasonlítások legtöbbször egyéni megítéléseken alapulnak. Ehelyett inkább meghatároztuk és összegyűjtöttük a HDIg aszályindex idei alakulásából (9. ábra) számlázó legfontosabb statisztikai mutatókat (2. táblázat), melyek segítségével akár 4-5 szempont alapján is rangsor állítható fel az elmúlt bő három évtized aszályos eseményei között. A HDIg 2022-re rendelkezésre álló (január-szeptember közötti) idősorából számított átlagérték alapján egyértelmű az alföldi területek erőteljesebb érintettsége, ahol többnyire 2,0 felett alakult az aszályindex átlagos értéke, míg a Dunántúl DNy-i részén 1,3 alatt maradt. Az aszályindex országos viszonylatban július 28-án volt a legmagasabb értékű (HDIg = 4,2), a tényleges maximum érték (Szakácsi, HDIg=8,02) is erre a napra esett. Az aszályos időszak országosan augusztus végén és szeptember folyamán szűnt meg, a legalacsonyabb HDIg érték az idősor utolsó napjára esett (2022.09.30.). Az aszályindex területi átlaga alapján országosan 30 napon erős (HDIg > 2), 31 napon pedig rendkívüli (HDIg > 3) volt az aszály mértéke. Az elmúlt három évtizedben a rendkívül aszályos napok száma csupán 2003-ban volt ennél nagyobb (56 nap).
