Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)

2022 / 3. szám - A 2022. évi aszály Magyarországon

Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 3. füzet

73

3.3.4. Karsztvízbázisok

A karsztvizek esetében korábban általában nem voltak mennyiségi problémák, hiszen döntően - különösen a nyílt karsztos területeken - pozitív vízháztartásról beszélhettünk. Azaz, a karsztok természetes, csapadékból származó utánpótlódása meghaladja az egyéb felszín alatti víztestekét. Sajnos az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszonyai még a hidegvizes karsztrendszerek vízháztartási viszonyait is igen negatívan befolyásolták. A 2022-ben tapasztalt aszálynak számos igen kedvezőtlen hatását érzékelhettük a karszt-víztestek esetében. Ezek közül az alábbiak emelhetők ki.

Magyarországon a felszín alatti karsztvizek igen jelentős szerepet játszanak az ivóvízellátásban, valamint hévíztermelésben is. Az aktuális vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT3) információi alapján tudjuk, hogy hazánkban a 185 kijelölt felszín alatti víztest közül 14 a hidegvizes karsztvíz testek száma, míg a 30 Celsius foknál melegebb termál karsztokhoz 15 víztest tartozik. A karszt víztestek Magyarország területén - a porózus után - a második legfontosabb regionális jelentőségű vízadó képződmények, amelyek a mezozoós - elsősorban triász korú - karbonátos, repedezett, karsztosodott összletben fordulnak elő. A karsztvízbázisokról a következők mondhatók el. 157 üzemelő karsztvízbázist tartunk nyilván, ami a védett vízkészlet 9%-át adja. A karsztvízbázisok közül a legnagyobb a karsztforrások vizét hasznosító Miskolci karsztos vízbázis (védett vízkészlet: 74 956 m Vnap) és a Bakonyban található Nyirádi vízbázis (védett vízkészlet: 43 200 nrVnap). 11

Vús/int |mHí] - csapadék

Nv - 17 (= Nv-8) figyelőkút — Jávorkút (Bánkút) (1992-2022)

■üCsapudrk —>-Hó ------Yirviiiil Vizszint pótlás

— • 1992 2022 Átlag — 1992 1994 állag —1995 2010 állag • • • 2011 2022 állag

11. ábra. A Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (Nagyvisnyó-17 figyelőkút) vízszint adatai és csapadék adatok