Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Horváth Emil: Tölgyfák, mint a vízszabályozások tanúi - dendrokronológiai összefüggések
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. füzet 159 A két kronológia növekedési jellegzetességei közel azonosak, ami a termőhelyi adottságaikból adódik, és nagyfokú hasonlóságot mutatnak a helyi időjárásból adódó növekedési válaszokat illetően. Ami markánsan elkülöníti egymástól a két grafikont, az az átlagos évgyürüvastagságok értéke. A kezdetben mélyártéren, majd ármentesített területen élő bogyiszlói fák átlagos évgyűrű vastagsága közel duplája az ordasi fáénak (/. táblázat). Mindkét idősorban felfedezhetők hosszú periódusú (évszázados) időjárás változásra utaló tendenciák, amit az illesztett polinom-fuggvények jeleznek (7. ábra). Vizuális összehasonlításban a két grafikon hasonlóságát csak hangsúlyozza a jelzőévek egybeesése, de a statisztikai számítások is alátámasztják a két adatsor átfedésben lévő szakaszainak időbeni egyezését. 3.4. Csapadékos és száraz évek hatása az évgyűrűk növekedésére A tapasztalat azt mutatja, hogy a csapadék és a léghőmérséklet együtt, meghatározó szerepet játszik a fa évgyűrűinek éves növekedésében. De, hogy milyen arányban, az még nem egyértelmű, tekintettel arra a rendkívül bonyolult környezeti rendszerre, amiben a fa élete során fejlődik. Biztató eredményekkel jár, ha egyes meteorológiai elemek (csapadék-hőmérséklet) összevont értékeivel jellemezzük az adott év vegetációs időszakának időjárását13 (Horváth 2004), ami a fásszárú növények fejlődése szempontjából meghatározó időszak. 13 A számításokhoz a budapesti csapadék és léghőmérséklet adatokat használtuk, mert ez a helyszín rendelkezik az ország leghosszabb észlelési idősorával. Bár az adatok nem reprezentálják maradéktalanul a vizsgált helyszínek időjárását, de az eredmények azt sugallják, hogy a vegetációs időszak meteorológiai elemei és a fák éves évgyűrű növekményei között joggal feltételezhető ok-okozati összefüggés. Az átlagértéktől való eltérés alapján a vizsgált év hőmérsékleti viszonyainak minősítésére a hideg/meleg, a csapadékosság minősítésére a nedves/száraz megnevezéseket vezettük be. E két meteorológiai elem minősítéseinek párosításaiból létrehozott négy időjárás-típus egyikével jellemezzük a vizsgált évet: Meleg-nedves: ha a léghőmérséklet és a csapadék átlag feletti, Meleg-száraz: ha a léghőmérséklet átlag feletti, a csapadék átlag alatti, Hideg-nedves: ha a léghőmérséklet átlag alatti, a csapadék átlag feletti, Hideg-száraz: ha a léghőmérséklet és a csapadék átlag alatti. Csapadék esetében átlagosnak tekintettük a vegetációs évet, ha az eltérés nem haladta meg az átlagérték ± 5%-át. Léghőmérséklet esetében pedig, ha az eltérés a ± 1%-on belül maradt. Az átlagos év bevezetésével a 169 éves meteorológiai idősorból 8 évben fordult elő, hogy a csapadék és a léghőmérséklet belül maradt a megadott határon (Horváth 2004).
