Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Lucza Zoltán: Kamerás monitoring állomások alkalmazása a kommunális hulladék és a jégjelenségek észlelésére
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 2. füzet 125 minőségét a külföldi vízgyűjtőterületről származó terhelések határozzák meg. A káresemények zömét a folyókon érkező kommunális szennyezés adja, amelyet az igazgatóság őri állománya észlel. Korábban több felderítetlen káresemény volt, amely nem került látókörünkbe. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnál (FETIVIZIG) komoly gondot okoz az árhullámmal érkező uszadék és hulladék összegyűjtése és eltávolítása. Nemcsak a folyómederből körülményes eltávolítani ezeket, hanem alkalomadtán az ártérben, ágakon kirakódó hulladék begyűjtése is nehézkes volt. Nagyobb hulladékmennyiség jellemzően a folyók áradásakor jelentkezik, amikor a vízszint több métert (2-10 m-t) is emelkedik és a vízfolyások sebessége is jelentősen megnő (max. 3,0-4,0 m/s-ra). Ebben a helyzetben a szennyezések helyben tartására a merülőfalak nem alkalmazhatók, mivel igénybevételük felső határa a 0,8 - 1,0 m/s-os vízsebességhez kötött. Ezek a szélsőséges körülmények a Tisza és a Szamos esetében állhatnak elő. Ilyen esetekben az összegyűjtött hulladék a vízről, vagy a partról távolitható el. Kisebb mennyiségű kommunális hulladék jelentkezhet a Tiszán abban az esetben, ha a vízgyűjtőn lokálisan nagyobb csapadéktevékenység volt, melynek hatására egy-egy mellékágon árhullám indul el, mely hazai területen csak kisebb vizszint-emelkedést okoz, viszont az érintett vizgyüjtőn felgyülemlett hulladék magyar területen is észlelhető. Ezeknek a problémáknak az ismeretében szükséges volt egy olyan monitoring- és előrejelző-rendszer kialakítása, mely képes megfelelő időelőnyt biztosítani a folyó által szállított hulladék begyűjtésére. Ennek érdekében fontos, hogy megfelelő információval rendelkezzünk a külföldi folyószakasz hulladék-terheléséről, illetve arról, hogy ez a hulladék mikor észlelhető a határszelvényben. A FETIVIZIG a vízállások előrejelzésére kétféle módszert alkalmaz:- Hidrológiai Előrejelző és Modellező Rendszere csapadék-prognózisból 6 napra előrejelzi a vízállásokat;- illetve rendelkezésre állnak az előrejelzéshez használható segédleteket, úgy mint az összetartozó tetőző vízállások hossz-szelvényei, a két-, vagy háromváltozós mércekapcsolati grafikonok és a levonulási idők grafikonjai. A fenti két módszer segítségével pontosan meghatározhatjuk a levonuló árhullám tetőző vízállásait az összes szelvényben, illetve a mellékágakról elinduló vízszintemelkedések levonulási idejét. Azonban fontos még tudnunk, hogy az egyes árhullám hulladékkal terhelt-e, és ha igen, milyen mértékben. Az ukrán és román vízügyi igazgatási szervekkel jó a kapcsolatunk, de az adat- és információcsere nem kielégítő. Az ukrán területen lévő szennyező forrásokról nem
