Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Ungvári Gábor - Kis András: A tiszai árapasztó tározók működtetésének közgazdasági döntéstámogatása
26 Ungvári Gábor - Kis András: A tiszai árapasztó tározók... életképesebbé válnak. Egy 30-40 éves visszatérési gyakoriságú árhullám esetén már vonzó két tározó együttes használata, bár a legnagyobb közép-tiszai tározó, a Hanyi-Tiszasülvi megnyitása ugyanilyen hatékony. Nagyobb árvizek esetén a két vagy három tározó együttes használatából fakadó nettó haszon magasabb, mint egy-egy tározó önálló nyitásának a haszna. 4. táblázat. A közép-tiszai tározók nyitásának nettó haszna különböző árhullámok esetén (milliárd Ft/árhullám) (Ungvári & Kis 2018) Nyitásra kerülő tározó(k) Árhullám visszatérési gyakoriság (év) 100 75 50 33 25 20 10 Nagykunsági 28.7 29.1 23.7 9.4 1.9-0.4-1.0 Hanyi-Tiszasülyi 42.6 50.4 41.3 11.9 2.0-0.5-1.2 Tiszaroffi 33.0 21.1 16.7 6.9 1.6-0.1-0.5 Nagykunsági + Tiszaroffi 31.6 36.6 37.8 11.4 1.4-1.3-1.7 Hanyi-Tiszasülyi + Nagykunsági 45.9 69.1 51.0 11.4 0.5-2.2-2.6 Hanyi-Tiszasülyi + Tiszaroffi 47.7 61.3 49.2 11.9 1.2-1.7-2.0 Mindhárom közép-tiszai tározó együtt 64.3 91.0 57.3 10.8 0.0-2.8-3.2 A 7. ábrán a nettó haszonértékek grafikus megjelenítése egy némileg váratlan jelenséget mutat: a Tiszaroffi tározó önálló használatán kívül minden más esetben alacsonyabb a tározónyitás haszna a 100 éves árhullámnál, mint a 75 évesnél. Miközben a 100 éves esemény esetén a tározók használatával potenciálisan hatalmas katasztrófakárok előzhetők meg, a tározók használatának relatív hatékonysága, vagyis az, hogy mennyivel csökkentik a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségét, szintén csökken. Amint az 5. táblázatban látható, a tározók jelentősen csökkentik az árvízkatasztrófa valószínűségét a 33-75 éves visszatérési gyakoriságú árvizek esetében, de csak mérsékelten egy 100 éves árhullámnál, ebben az esetben tározónyitással együtt is magas marad a katasztrófa bekövetkezési valószínűsége. A nagyobb katasztrófakárok és a katasztrófa-megelőzés alacsonyabb hatékonyságának együttes eredménye a nettó hasznok csökkenése. A katasztrófaesemények nagy valószínűsége 100 éves árvizek esetén két forrásból ered. Jogszabályi követelmény a 100 éves árhullám kivédésére alkalmas (néhol még ennél is robosztusabb) töltések építése, de a 2. fejezetben leírtak szerint a kiépítettség nem teljes körű. Emellett a modellezésből is adódik egy bizonytalanság. Az ÁKK módszertana szerint az ismert töltésállékonysági, szerkezeti problémákat a töltésmagasság csökkentésével kezelték. Ez a legtöbb vizsgálat szempontjából kielégítő megoldás, de eredendő torzítást okozhat, ha a valószínűségi különbségek a töltésmagasság felső határához közel kerülnek kiszámításra.
