Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Szabó József - Benedek András - Kerék Gábor: A Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja
100 A Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja 4. táblázat. A tartósság vizsgálatok végeredménye (1) (Duna - Dévény napi átlagos vízhozamok relatív meg nem haladási tartósságai) 1950-1969. TÉT TAl NYÁ ÖTÉ Q (m3/s) 0% 800 1100 900 500 10% 1064 1690 1296 868 20% 1244 1878 1535 951 30% 1440 2047 1742 1025 40% 1615 2197 1922 1116 50% 1756 2370 2144 1248 60% 1899 2548 2391 1372 70% 2082 2748 2674 1507 80% 2372 3061 3038 1713 90% 2847 3600 3642 2144 100% 6600 7400 10200 5200 Az SCI jelű első esetben a műtárgy üzemeltetésével elérendő felvízi célvízszinteket a dévényi LKQ, és az I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelési szintjéhez köthető 5500 m3/s dunai vizhozamokhoz rendeltük. Töréspontként a korábbiakban meghatározott győri 100 és 250 cm, valamint a győri belterületi folyószakasz átlagosan 280 cm-es szinthez tartozó többcélú padka, és a győri rakpart -450 cm-es szintben meghatározható döntési szintjeit vettük alapul. Az SC2 jelű esetben a szezonális üzemvízszinteket a dévényi kis- és középvízhozamok tartományában határoztuk meg, az SCI esethez képest rugalmasabb alsó és felső rehabilitációs vízszintekkel. A két változat sematizált vízhozamgörbéit a 17-18. ábrákon közöljük. A vizsgált üzemrendi változatok győri vízszintre gyakorolt hatását modellezett vizállás-idősorok segítségével vizsgáltuk meg, azzal az opcióval, a Rábán Árpásnál mért 30.. .50 m3/s érkező vízhozam felett, a Rába intenzív hordalékossága miatt a torkolati műtárgyon a duzzasztást meg kell szüntetni, hogy a Mosoni-Duna torkolati szakaszán lehetőség szerint megakadályozzuk a lebegtetett hordalék kiülepedését. 3.7. Idősor-modellek a rehabilitációs vízszintek figyelembevételével A modell-idősorok előállítását az előzőekben tárgyalt üzemrendi változatokra végeztük el, a 3 napos dévényi átlagvízhozam megfeleltetésével, az SCI és SC2
