Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)

2022 / 1. szám - Ungvári Gábor - Kis András: A tiszai árapasztó tározók működtetésének közgazdasági döntéstámogatása

Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. füzet 23 összehasonlítva a modellezési eredményeket a tározók használata nélküli alap­forgatókönyvvel. A katasztrófakárok várható értéke a teljes költség legnagyobb összetevője, bár a védekezési költségek is jelentősek, miközben a tározónyitásból fakadó kártalanítási költség viszonylag csekély. Amint az ábráról leolvasható, a gazdaságilag legvonzóbb megoldás a három tározó együttes használata. Ebben az esetben a mezőgazdasági károk 2 milliárd Ft-os költségét többszörösen kom­penzálnák a katasztrófakárok és a védekezés alacsonyabb várható költségei. 100 70% □Kártalanítás □ Katasztrófa kár □ Védekezés* költség A Katasztrófa bekövetkezés valószínűsége 5. ábra. A forgatókönyvek összköltsége és az árvízkatasztrófa valószínűsége, 2000. évi tiszai árhullám, modellezési eredmények Jelmagyarázat: függőleges tengely (balra) a forgatókönyvek várható összköltsége millió euróbán, (jobbra - sárga háromszögek) a forgatókönyvek árvízkatasztrófa valószínűsége; vízszintes tengely - árhullám-forgatókönyvek 3.2. A tározóhasználat várható gyakorisága Mint korábban leírtuk, a tározórendszer deklarált célja az volt, hogy kiegészítő védelmet biztosítson a történelmi - 100 éves vagy annál nagyobb visszatérési gyakoriságú - árvizek esetén (2004. évi LXVII törvény). A modellezési eredmé­

Next

/
Thumbnails
Contents