Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Róka Eszter - Farkas Agnes - Henczkó Judit - Khayer Bernadett - Kis Zoltán - Málnást Tibor - Pályi Bernadett - Schuler Eszter - Szécsy Orsolya - Pándics Tamás - Vargha Márta: A szennyvízmonitoring szerepe a népegészségügyben - jelen és jövő
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 2. füzet S3 Az NNK az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközponttal együttműködésben vizsgálta szennyvízből a gyógyszermaradványok, a fájdalomcsillapító diklofenák, illetve a női hormon ösztron és ösztradiol jelenlétét. Az eredmények szerint a diklofenák néhány pg/l, a hormonok kevesebb, mint 1 pg/l koncentrációban vannak jelen a szennyvízben (7. táblázat). A kidolgozott, szilárd fázisú extrakción és HPLC-MS meghatározáson alapuló metodika más gyógyszermaradványok kimutatására is alkalmas lehet. A humán biomonitoring célja, hogy a környezeti kémiai expozíció mértékét és egészséghatását jellemezze az anyagok vagy metabolitjaik célzott kimutatásával a szervezetből, általában vérből vagy vizeletből. Az NNK-ban jelenleg is folynak ilyen mérések, pl. ftalátok, biszfenol-A vagy peszticidek okozta terhelés jellemzésére vizeletmintából. A humán biomonitoring vizsgálatok esetében a legnagyobb nehézséget a reprezentatív mintavétel (megfelelő számú önkéntes toborzása) jelenti, és a kutatás etikai engedély köteles. A szennyvíz vizsgálatával ez a probléma kiküszöbölhető. Több mint 30 gyakori élelmiszer, csomagolóanyag, háztartási vegyszer vagy kozmetikum eredetű szennyezőanyagra (pl. peszticidek, ftalátok, biszfenolok, parabének) írtak már le olyan biomarkert, amellyel szennyvízben vizsgálható a lakosság terhelése (Senta et al. 2020). 1. táblázat. Gyógyszermaradványok szennyvízben mért koncentrációjának évszakos változása Évszak Diklofenák (pg/l) Ösztron (pg/l) Ösztradiol (pg/l) Nyár 4.3 0.13 0.052 Ősz 2.9 0.114 0.04 Tél 4.4 <0,015 <0,015 5. Egyéb, távlati lehetőségek A szennyvízvizsgálatok népegészségügyi szempontból jelentős, életmódbeli tényezők és krónikus megbetegedések előfordulásának nyomon követésében is segítséget jelenthetnek. Az illegális szerhasználat vizsgálata a szennyvízalapú epidemiológia legkorábbi felhasználásai közé tartozik, hiszen erről hagyományos megközelítéssel nem nyerhető pontos információ (Boogaerts et al. 2021). Az alkoholfogyasztás az etil-szulfát, a dohányzás a kotinin metabolit mennyisége alapján becsülhető. A krónikus betegségek időbeli és térbeli eloszlása követhető közvetve (pl. diabétesz a cukorgyógyszer fogyasztás alapján), de vannak közvetlen biomarkerek is, pl. a stressz szintet jellemző glükokortikoid származékok, vagy az elhízással összefüggő markerek (Driver et al. 2022, R1VM 2021). Az ilyen típusú vizsgálatok várhatóan már a közeljövőben beépülnek a népegészségügy eszköztárába.
