Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Ungvári Gábor - Kis András: A tiszai árapasztó tározók működtetésének közgazdasági döntéstámogatása
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. fiizet 21 mellett egyéb karbantartási, helyreállítási típusú költségelemek is felmerülhetnek (pl. mélyszántásra van szükség, valamint a sérült infrastruktúra, főként a csatornák helyreállítására). A tározóhasználat költségeit a 2016-os és 2017-es földhasználati adatok, a terméshozamok és a terményárak alapján becsültük meg (Ungvári & Kis 2018). Ezeket a költségeket a 2. táblázat foglalja össze az egyes tározókra, azok néhány további jellemzőjével együtt. Az elöntési károk szezonalitásában tapasztalat nagymértékű változékonyság oka a földhasználatban keresendő. A növénytermesztésben és a kertészetben okozott károk érzékenyebbek az évszakra, mint a természetes növényzettel borított területeken kialakuló károk. Hasonlóképpen nagy eltérés van a tározók között az EUR/hektárban mért fajlagos kár tekintetében. Egyes tározók, mint például a Szamos-Kraszna-közi, a Jásztelki, a Kis-Delta és a Mérgesi esetében aratáskor jóval 300 ezer Ft/hektár felett jár a kár mértéke, míg a vegetációs időszakon kivül akár 90 ezer Ft/hektár alá is csökkenhet (Cigándi és Mályvádi tározók). Tekintettel a rendkívül változó kárkitettségre, az adott árvíz enyhítésére szolgáló optimális tározóhasználat nemcsak hidrológiai-műszaki megfontolásoktól, hanem a tározón belüli földhasználattól és az évszaktól is függ. 3. Eredmények 3.1. Egyedi árvizekhez kapcsolódó döntéstámogatás a 2000. évi tiszai árhullám példáján A fent leírt módszerrel vizsgáltuk a 2000. évi rekord méretű, a 100 éves visszatérési gyakoriságot is meghaladó szinteken tetőző tiszai árvizet. 2000 tavaszán, a Kárpátokban bekövetkezett gyors hóolvadást és az elhúzódó csapadékos időjárást követően a Tisza, valamint a Bodrog és a Sajó több vízmércéjén is új vízszint rekordok születtek. A vonalmenti védekezés volumene meghaladta minden korábbi árhullámét, a védekezésben résztvevő emberek számában, homokzsákokban és jármüvekben kifejezve egyaránt (Kapros 2002). Szolnok komoly katasztrófa-kockázatnak volt kitéve. 2009-2013. között közvetlenül Szolnok felett három vésztározó is átadásra került: a Tiszaroffi (2009-ben), a Hanyi-Tiszasülyi (2012-ben) és a Nagykunsági (2013-ban). A rekonstruált árhullám és a tározónyitásokkal módosított árhullámok hidrológiai modellezési eredményei (Viziterv 2018) szolgáltak a Monte - Carlo szimuláció inputjaként, amely arra kereste a választ, hogy milyen közgazdasági egyenleggel járna, ha egy, a 2000. évi árhullámmal megegyező árvíz kivédésére az egyes tározók külön-külön, vagy különböző kombinációkban együtt nyitásra kerülnének. A vizsgálat eredményeit az 5. ábra mutatja be,
