Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Váradi József - Szlávik Lajos: A hazai víztudományi kutatások helyzete és reinkarnációja
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 2. füzet 37 tevékenység. Kiindulópontja, hogy nincsen önmagáért való vízgazdálkodás, a vízgazdálkodás szolgáltatás a társadalom és a gazdaság igényeinek a kielégítésére. Ezért a KJT a meglevő fejlesztéspolitikát megalapozó stratégiákban (pl. Nemzeti Vidékstratégia, Nemzeti Éghaj lat-változási Stratégia, EU Duna Régió Stratégia stb.), illetve a fejlesztési keretekben (Széli Kálmán Terv, Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, Nemzetpolitikai Stratégia, Új Széchenyi Terv, Irinyi Terv stb.) megfogalmazottakra építkezve azok kielégítését célozza, továbbá a társadalmi és ágazati igényeknek - az ágazati programokon keresztül (pl. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Semmelweis Terv, Nemzeti Közfoglalkoztatási Programok) - a vízzel kapcsolatos lehetőségekhez való illesztését szorgalmazza (Kormány 2017). Közel 3 éves intenzív előkészítő munka után a NVS-t a Kormány 2017-ben a Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési terv elfogadásáról szóló határozattal (1110/2017 (III.7.) Korm. sz.) emelte elfogadott, tehát érvényesítendő szakpolitikai rangra. A kormányhatározat kimondja: „2. pont: A Kormány támogatja — a Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával - a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program létrehozását, amelynek célja a Vízstratégia tudományos alapjainak biztosítása és a víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése. 4. e. pont: ....a belügyminiszter ...az érintett miniszterekkel együtt vizsgálja meg a vízgazdálkodási kutatóhálózat létrehozásának a lehetőségét, és a Magyar Tudományos Akadémia által megfogalmazott szempontok figyelembevételével tegyen javaslatot kutatóhálózat kiépítésére, valamint támogassa a vízügyi oktatás és szakképzés fejlesztését; Kimondja, hogy a célok eléréséhez: ,A vízzel való gazdálkodás szemléletváltásának elemi feltétele (i) a tudományos megalapozottság, (ii) a megvalósításhoz a kutatásban gyökerező innováció, (iii) a napi működésnek pedig a tudományos szolgáltatások megléte. ” Ezzel szemben, a NVS helyzetelemzése során egyértelműen feltárja, hogy a hazai vízzel való gazdálkodás legsúlyosabb gyengeségei közé tartozik a kutatóhálózat szétesése. Az operatív vízgazdálkodási feladatok - ideértve az operatív vízgazdálkodáshoz szükséges integrált vízrajzi adatrendszereket, valamint a technológiai fejlesztő kutatásokat is - hatékony tudományos támogatása ma nem megoldott. A vízrajzi adatbázis intézményes széttagoltsága miatt elveszett annak hatékonysága. A Nemzeti Vízstratégia célkitűzéseinek megvalósításához - egyéb feltételek megléte mellett - elengedhetetlen a tudományos alapok kidolgozása, a fenntartható vízgazdálkodás kellő színvonalú tudományos támogatása. A vízzel összefüggő kutatási igények két szinten jelentkeznek: a vízzel és a vízkörforgással
