Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)

2022 / 2. szám - Váradi József - Szlávik Lajos: A hazai víztudományi kutatások helyzete és reinkarnációja

Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 2. füzet

33

tetéssel be lehet tömi. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Kara (VTK) e tekintetben jó bázist ad.

• A második szektor a tényleges vízipari export. Akár szellemi téren, akár termékek esetében, vagy kivitelezési területen a közreműködő (alvállalkozói) státus az, ami az anyagi lehetőségeinkhez igazodik. A szellemi és technológiai transzferekben vállalt szerepünk a hazai feladatok ellátásának a színvonalát is emelik. Különösen a nagy hozzáadott értékű víz- és szennyvíz-technológiák, tervezői-szakértői export, monitoring rendszerek és modellek területén kínálkoznak ígéretes lehetőségek. Ehhez szükséges a vízipar iparpolitikai rangra emelése, fejlesztési programjának kidolgozása és a végrehajtás feltételeinek biztosítása.

• A globális folyamatokban/vízpolitikában való részvétel szakmai tekintetben elsősorban a minél kiterjedtebb kapcsolatépítéssel, kapcsolattartással valósulhat meg. Ehhez jó eszköz lehet a Víz Világtanács és a Global Water Partnership, valamint a szakma globális közéletében való részvétel erősítése. Ez adhat szakmai hátteret, diplomáciai vagy politikai mozgásteret az ENSZ-ben, az UNESCO-ban és további több- vagy két oldalú megjelenésekhez. A területen való előrelépéshez anyagi áldozatvállalás szükséges.

5.2. A víz felértékelődése az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokban

Az ENSZ-ben kétévi tárgyalást követően 2015 szeptemberében megállapodás született a Fenntartó Fejlődési Célokról (SDG - Sustainable Development Goal), amelyek 17 területre lebontva határozzák meg, hogy hol szeretnénk látni ezt a világot 2030-ra. E 17 célterület (SDG) meghatározó, mindent átszövő eleme, „kötőszövete” a víz (a 6. célterület a „ Tiszta víz és alapvető köztisztaság”), amely a fenntartható fejlesztési célok szinte mindegyikéhez kapcsolódik; megvalósításának közvetett, vagy közvetlen eszköze. Ezért, ha a célkitűzések nem teljesültek, akkor a vízzel kapcsolatos feladatok elmaradásában kell keresni az okok jelentős részét {Körösi 2018, Szöllősi-Nagy 2018, Váradi 2021).

5.3. A hazánkat is fenyegető vízválság tünetei és mérséklésének keresése

a K+F, valamint az innováció eszközeivel

A változásokra való reagálás hazai szükségességét, a klímaváltozás és a vízválságfenyegetését jelzik a következő tényezők:

• az 1998 óta eltelt 24 évben nagy folyóinkon 9 alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőző 50 évben mindössze kétszer történt ilyen {Szlávik 2019);