Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Váradi József - Szlávik Lajos: A hazai víztudományi kutatások helyzete és reinkarnációja
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 2. füzet 31 Megjegyezzük, hogy az elmúlt három évtized nemzetközi víztudományi kutatásairól és a magyar kutatóműhelyek által végzett kutatások nemzetközi jelentőségéről hasznos információk találhatók a VzTT „Jövőépítés a vízgazdálkodásban” c. könyvsorozatának életmű köteteiben (Szigyártó 2016, Somlyódy 2018, Ijjas 2019, Kozák 2020, Jolánkai 2021, Bogárdi 2022). A hazai víztudományi kutatási műhelyek utóbbi három évtizedes tevékenységének - korántsem teljes körű - áttekintése azt mutatja, hogy jelenleg is figyelemreméltó eredményeket érünk el a vízgazdálkodásban a nemzetközi színtéren, és a vízgazdálkodási intézményrendszerünk gyengeségei ellenére víztudományunknak, illetve vízgazdálkodásunknak mérhető nemzetközi hatása van globális, Európai Uniós és Duna-vízgyűjtő szinten. Az eddigi sok változtatás után ráférne egy átgondolt stabilizálás a vízgazdálkodási intézményrendszerünkre, mert nagy probléma az, hogy az állam nem ismeri, nem koordinálja és nem hasznosítja a víztudományi kutatások eredményeit -és ez a jövőben vízgazdálkodásunk fejlődésében súlyos károkat okozhat. Mert látható, hogy a VITUKI megszűnése után hazánkban a kutatások döntően felsőoktatási intézményekben zajlanak. Csak egy példát említünk e bonyolult rendszer bemutatására: a hidrogeológiai kutatásokat (Szűcs 2020). Egyetemi szinten a legnagyobb hazai felszín alatti vizes oktatási és kutatási központ a Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézete, ahol az oktatói és kutatói létszám 15-20 fő körül ingadozik. Miskolc mellett az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszéke jelenti a másik nagy hazai egyetemi oktatási és kutatási központot a hidrogeológia vonatkozásában. A két legnagyobb egyetemi hidrogeológiai centrum mellett további jelentős kutatások folynak a felsőoktatásban a felszín alatti vízkészletekkel kapcsolatban a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén, a Szegedi Tudomány Egyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén, a Nyugat-magyarországi Egyetem, Geomatematikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézetében, és kisebb léptékben a Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén. A hazai hidrogeológiai kutatások tekintetében meg kell említeni az akadémiai kutatóhálózatban folyó munkát is. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetében, valamint az ATOMKI Környezet- és Földtudományi Osztályán számos igen magas színvonalú kutatási program zajlik a hidrogeokémia és a környezeti izotópok hidrogeológiai célú alkalmazása területén. Ez a két akadémiai intézet sok esetben közös kutatásokban vesz részt a fentebb említett egyetemi kutatóhelyekkel. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SzTFH) Földtani Igazgatóságát (korábbi nevén a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot - MBFSZ) is, amelynek Vízföldtani Osztálya szintén az egyik legjelentősebb hazai felszín alatti vizes kutatási központ, jelentős hazai és nemzetközi kutatási témákkal.
