Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Ungvári Gábor - Kis András: A tiszai árapasztó tározók működtetésének közgazdasági döntéstámogatása
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. füzet 15 de a kérdés felmerült a 2010-es évek végén a tározók üzemirányítási rendszerének kialakítása során, a védekezés pénzügyi következményeinek a mérlegelésekor. Az árvízi védekezés döntéshozóit az foglalkoztatta, hogy milyen vízszintnél érdemes megnyitni a beeresztő műtárgyakat, a gazdáknál ezáltal jelentkező károk kártalanításával fizetve a magasabb biztonsági szintért (Weikard et al. 2017). 2.2. A tározóhasználat költség-haszon vizsgálatának módszertana Az alábbiakban ismertetett költség-haszon módszertant a Tisza vízgyűjtő árapasztó tározóinak használatát koordináló üzemirányítási rendszer támogatására dolgoztuk ki. A módszer beépítésre került a tározó-rendszer üzemirányítását segítő szoftvercsomagba, és a hidrológiai modellezési modulok eredményeire épitve gazdasági információkat szolgáltat a különböző tározók és tározó-kombinációk lehetséges döntési forgatókönyveinek közgazdasági hatásáról (Ungvári & Kis 2018). A gazdasági modellben három költség-elem kerül kiszámításra: a védekezési költségek, a katasztrófakárok, illetve a tározóhasználat költségei. Bármely adott árhullám esetén számos potenciális katasztrófával kapcsolatos, helyspecifikus hatás létezik, ezek mindegyike valamilyen adott valószínűséggel következik be. Ez az oka annak, hogy a gazdasági modellben Monte Carlo szimulációt alkalmaztunk. Ideális esetben a tározónyitás módosítja az árhullámképet, csökkentve a tetőző vízszintet és így az árvízi kockázatot is, lehetővé téve az alacsonyabb szintű védekezési erőfeszítéseket (Koncsos & Balogh 2010). A tározónyitásnak akkor van létjogosultsága, ha a teljes költség várható értéke csökken, vagyis ha TC’<TC az alábbi specifikációnak megfelelően: Eq. (1) TC = Cc + Cd Eq. (2) TC = C'c + C’d + C„ ahol, TC - a tározónyitás nélküli, az eredeti árhullámhoz becsült teljes költség Cc - a katasztrófakár várható értéke az eredeti árhullám esetén Cd - a védekezési költségek becsült nagysága az eredeti árhullámra TC’ - a tározónyitással számolt teljes költség, a módosított árhullámképre C’c - a katasztrófakár várható értéke a módosított árhullám esetén C'd - a védekezési költségek becsült nagysága a módosított árhullámra Cp - a tározóhasználat költsége A tározóhasználatra vonatkozó módszertanilag megalapozott döntés minden egyes költség-elem megbizható becslését igényli.