Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Miklós Tamás István: A tiszai hullámtér rehabolotációja Dél-Borsodban, a nagyvízi mederkezelés részeként
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. füzet 143 3.1.4. Töltés előtér visszanyerése Az érintett szakaszon sok helyen nincs meg az előírt 10 m-es vízoldali előtér, mert a cserjék és fák elfoglalták. Eddig 2 km mentett oldali és 2,8 km vízoldali előtér helyreállitása történt meg, amelynek során a növényzet eltávolítását talajmarás követte, a későbbi fenntarthatóság érdekében. Az elvégzett véderdő telepítéseknél is sor került a kellő szélességű vízoldali előtér kialakítására. 3.1.5. Legelő helyreállítása A legnagyobb kiterjedésű sűrűségek az egykor kaszált, illetve legeltetett gyepeken és a hajdan művelt szántókon alakultak ki. Itt a felső lombkoronaszint hiányában a fény és tápanyag korlátlanul állt a gyalogakác rendelkezésére. Ez az állapot mind árvízvédelmi, mind természetvédelmi szempontból kedvezőtlen, hiszen a nagyfokú érdesség mellett a gyalogakác a legtöbb őshonos lágyszárú növényt kiszorította, eluralva a cserje- és gyepszintet egyaránt. 5. kép. 2019. őszi állapot (a szerző felvétele) 2019. végén kb. 45 ha-on történt meg Tiszabábolna községhatárban az egykori, márbecserjésedett legelő szárzúzása. Ezt a területet, ami a szélterületekkel együtt összesen 60 hektárt tesz ki, 2020. májusától két helyi állattartó gazda vette bérbe. A helyreállítás folytatásaként 2020. végén Tiszadorogmán került lezúzásra egy közel 30 ha-os legelő. A 2021. évi második zúzást követően 20 ha területen már gyakorlatilag a célul kitűzött állapot is megfigyelhető. A későbbiekben a legelőt a vízügy tervezi szárzúzással rendben tartani, majd a füfélék megerősödésével remélhetőleg kaszálható gyep fog kialakulni rajta. A fentiek mellett még Ároktő községhatár is tartogat lehetőséget kaszáló kialakítására, ott ugyanis a hullámtéren a múltban intenzíven hasznosított, nagyobb kiterjedésű szántók terülnek el.
