Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Miklós Tamás István: A tiszai hullámtér rehabolotációja Dél-Borsodban, a nagyvízi mederkezelés részeként
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 1. füzet 141 téri érdesség csökkentése érdekében egyszerű szárzúzást alkalmazunk, a keletkező anyag pedig helyben marad. Ez az első lépése, egyben feltétele is minden további munkának. Az így megtisztított területek kedvező állapotának hosszú távú fenntartását szolgáló különböző tevékenységeket, célzott beavatkozásokat a továbbiakban mutatom be. 3.1.2. Feltáró úthálózat Az erdőgazdálkodásnak, de az egyéb tevékenységeknek is egyik alapvető feltétele a területek megközelítésének biztositása. Egykor a hullámtér jó feltártságú volt, azonban mostanra az utak nagy részét benőtték a cserjék, fák. Az eddig helyreállított és kialakított csaknem 24 km hosszú feltáróút-rendszer és a közeljövőben visszaállítani tervezett 6 km hosszú útszakasz folyamatos karbantartást igényelnek. A hullámtéri utak mindamellett, hogy az erdőgazdálkodást és az erdővédelmi tevékenységet is lehetővé teszik, az árvízvédelmi töltést és annak előterét is mentesítik a faanyagszállítás okozta igénybevételtől és esetleges károkozástól. 3.1.3. Véderdő telepítése A hullámtereken történő erdőtelepítés a korábbi évtizedekben a maitól lényegesen eltérő megítélés alá tartozott. A múlt század közepe táján a faipar növekvő igényei miatt a folyó menti öntéstalajok első számú erdőtelepítési célterületek voltak, és rengeteg nemes nyáras állományt hoztak létre az állami, később a magán erdőgazdálkodók is. A szóban forgó hullámtéri szakaszra is készített a MÉM Erdőrendezési Szolgálatának Miskolci Erdőtervezési Irodája egy Erdőtelepítési távlati koncepciós terv”-et és egy hozzá tartozó tervrajzot (FM 1992). Az 1992-ben készült dokumentáció középpontjában nem az árvízi vízhozamok minél kedvezőbb lefolyásának biztosítása volt, hanem a tápanyagban gazdag hullámtéri talajok termőképességének minél hatékonyabb kihasználása. Ahogy a tervben fogalmaznak: ,y4 telepítés célja a Tisza II. víztározó megépítése következtében, a talajvízszint megemelkedése miatt mezőgazdaságilag eredményesen nem hasznosítható területek erdősítése.'\FM 1992, p.3.). A tervezés keretében 21 db talaj szelvényt ástak, amelyek alapján részletes termőhely-feltárást végeztek, majd a szabványok és erdészeti szakmai szempontok figyelembevételével megtervezték az egyes ingatlanokra legmegfelelőbb erdőállományokat. Ezek közül a műveléssel felhagyott területek közül jó néhány önerdősült, a távlati erdősitési koncepcióból így egészében nem lett semmi. Ez utólag talán már nem is olyan nagy baj, hiszen a tervezett 467,5 ha erdő, a már akkor is meglévő erdők mellett, gyakorlatilag az adott hullámtér teljes területű erdőborítását jelentette volna, ami érdesség szempontjából még a mostani helyzetnél is sokkal roszszabb állapotot eredményezne. A Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030 (FM 2016, p.48.) szerint ,/tz erdőtelepítést továbbra is folytatni kell a Nemzeti Erdőtelepítési
