Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 1. szám - Ungvári Gábor - Kis András: A tiszai árapasztó tározók működtetésének közgazdasági döntéstámogatása
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam 2022. évi 1. füzet A TISZAI ÁRAPASZTÓ TÁROZÓK MŰKÖDTETÉSÉNEK KÖZGAZDASÁGI DÖNTÉSTÁMOGATÁSA A kvantitatív kockázatszámításon alapuló gazdasági döntéstámogatás módszertana és a társadalmi hasznok javításának kérdései UNGVÁRI GÁBOR1 - KIS ANDRÁS1 2 1. Bevezetés 1998-2006. között a Tisza vízgyűjtőjén soha nem látott gyakorisággal érkeztek rekordméretű árvizek; a Tiszán és egyes mellékfolyóin négy árhullám tetőző vízszintje is meghaladta a korábbi maximális magasságokat. 1998-ban a Felső- Tisza vízgyűjtőjén a 100 éves visszatérési gyakoriságot meghaladó csapadékesemény történt. A 2001. évi árhullám során Tarpánál a töltés átszakadt és belterületek is víz alá kerültek (Szlávik2003). Ezek az események az árhullámok várható gyakoriságának újraértékelésére késztették a tudományos közösséget és új stratégiai megközelítést tettek szükségessé a jövőben várható árvizekre készülve. A védekezés új eleme az árapasztó tározók kialakítása volt, amelyek szabályozott módon történő elöntése az árhullámcsúcs levágását teszi lehetővé. A folyók alvízi, sík szakaszain a „több teret a folyónak” típusú intézkedések (Busscher et al. 2019) a szabályozott és szabályozatlan kivezetés kategóriáiba sorolhatók. A szabályozatlan, pl. bukón keresztül történő elöntéshez képest az árvízkapukkal szabályozott elöntés ugyanakkora területre vetítve nagyobb értékű árvíz-kockázatcsökkentési szolgáltatást biztosít, feltételezve, hogy a nyitás műszakilag megvalósítható az optimális hidrológiai pillanatban. 1 Ungvári Gábor - Budapesti Corvinus Egyetem, gabor.ungvari@uni-corvinus.hu 2 Kis András - Budapesti Corvinus Egyetem, andras.kis2@uni-corvinus.hu
