Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Fejér László: A trianoni békeszerződés és a hazai vízügyi politika új helyzete
106 Fejér László: A trianoni békeszerződés és a hazai vízügyi politika új helyzete bizottság átadta a korábbi körösi terveket, s ettől fogva a magyar-román építési bizottság évröl-évre a helyszínen győződhetett meg a munkálatok előre haladásáról, vagyis az árvédelmi helyzetről. A munkák a társulatok anyagi helyzete miatt lassan haladtak, a romániai földreform miatti tulajdonosváltások következtében az ártéri kivetések-*0 sem készülhettek el. Komolyabb ütemben csak az újabb, az 1932. évi rendkívüli árviz figyelmeztetése után indult meg a munka.-*1 Az 1932. árvíz után a magyar-román bizottság helyszíni szemlét tartott, megállapodás jött létre a határ menti töltésnek fél méterrel való megemeléséről, s egy szakasz kiszélesítéséről. Megérlelődött az a felismerés is, hogy az árvédekezés a kettévágott társulatok szorosabb együttműködése nélkül nem lehet eredményes, így végre elfogadták a közvetlen telefonösszeköttetésre vonatkozó magyar indítványt is. Becker Adám^ (1939), aki Tellyesniczky János lemondása után a magyarromán bizottságban a magyar kormányt képviselte, elismeréssel szólt román partnere, Rudolf Oprean vízépítési vezérigazgató (a magyar kultúrmérnöki szolgálat egykori tagja) együttműködési készségéről. (Becker 1939) Meg kell említeni azonban azt is, hogy a közös munkálkodás természetesen nem ment konfliktusok nélkül, az érdekek és nézetek időről-időre újra ütköztek, s a két ország külpolitikai kapcsolatainak nehézségei (főleg az 1930-as évek második felében) itt is éreztették hatásukat. *-*0 Az ártéri kivetések az érintett birtokosok számára a társulat által a birtok nagysága és árvízi veszélyeztetettségének mértékére vonatkozó fizetési kötelezettséget jelentett, amely összeg a társulat működtetésének, ill. a szükséges műszaki intézkedések költségeinek forrásául szolgált.-*1 1932-ben román területen a Tőz patak bal parti töltése átszakadt és a magyar határra folyó vizet az 1925 decemberi árvíz után helyreállított, megerősített „trianoni gát”-on sikerült lokalizálni. (A Szerk. megjegyzése) 32 Becker Adám (1874-1956), mérnök, a talajcsövezési munkák egyik hazai úttörője, valamint a vezetése alatt zajló Vág-szabályozásnál sikerrel alkalmazott dróthálós kőhengerek és köművek műszaki alkotója. Jeles szakíró. Becker Adám (1874-1956) (Dévény 1956)
