Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Fejér László: A trianoni békeszerződés és a hazai vízügyi politika új helyzete
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet 95 völgyeik rendszere, amelyek a határoktól kiindulva a középpont felé törekszenek, oly egységet alkotnak, amely csak egységes hatalom által kormányozható. Részeinek gazdasági függése szintén a legteljesebb, miután a közép hatalmas gazdasági üzemet alkot, a szélek tartalmazzák pedig mind azt az anyagot, amire a gazdasági fejlődés szempontjából szükség van. ” {Gern 1989) Csak érintőlegesen tartozik témánkhoz, hogy a magyar küldöttség itthoni elvárásai a történelmi Magyarország területi egységének megőrzésére szóltak, míg Apponyiék a helyszínen - látva az antant Legfelsőbb Tanácsának hajthatatlanságát - az elcsatolni tervezett területek lakossága körében népszavazás kiírását szorgalmazták. Ezt azonban a négyek (Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Egyesült Államok) képviselői mereven elutasították. Többnyire azért, mert tudatában voltak annak, hogy bizonyos esetekben színmagyar, ill. jelentősen magyar többségű területek is az utódállamokhoz kerültek^ A részletekre nem kitérve tanulságos, hogy egymás között a „négyek” az időben változó politikai feltételek alakulására tekintettel gyakorta eltérő álláspontot képviseltek. A brit diplomácia többször hivatkozott a magyarok érveire, időnként az olaszok is támogattak egy-egy kedvezőbb megoldást, kivált akkor, ha ezzel a délszláv területi-gazdasági 8 8 1921. december 14-16. között Sopron és környékének (a városnak és nyolc községnek) a lakossága döntötte el, hogy összesen 257 km2 Magyarországhoz vagy tartozzon-e. Bár a kisebb községekben általában felé billent a mérleg, ám végül magyarpárti többsége bizonyult döntőnek (Ormos 1999). Az A soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront. A trianoni szerződés alapján Ausztriának ítélt területeken az átcsatolást követően további 14 faluban is tiltakozások kezdődtek. Ennek eredményeként ezekben a községekben is népszavazásokat írtak ki, melyeknek az lett a következménye, hogy 1923. január 10. és márcus 23. között ezekből a helységekből 11 község is visszakerült Magyarországhoz. A folyamatban kezdeményező szerepet játszó Szentpéterfa később megkapta a "Communitas Fidelissima", azaz a Leghűségesebb Község címet. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. (A Szerk. megjegyzése). Apponyi Albert gr. (1846-1933) portréja 1910-ből
