Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós - Varga Pál: A vízminőség vizsgálatok 50 éve Magyarországon a Duna példáján
68 Pannonhalmi Miklós-Varga Pál: A vízügyi szolgálat vízminőség vizsgálatai... A szennyezés mértéke és a szennyezett terület kiterjedtsége miatt a vízügyi szolgálat csaknem teljes igénybevételére, összefogására és a védekezésben résztvevő vízügyi igazgatóságok koordinálására egyaránt szükség volt. Az átlagban 1 000—1 500 ember munkájának és az igénybe vett számtalan szárazföldi és vízi jármű, gépi technika alkalmazásának eredményeképpen január 25-ig zömmel (96%-ban) sikerült eltávolítani a nagy mennyiségű pakurát a Duna medréből. A szennyezőre az érvényes jogszabályok alapján 12 millió forint szennyvízbírságot vetett ki a hatóság, a védekezés költségét is áthárították, s a felelősség megállapítására ügyészségi vizsgálat indult (Radványi 1975). 5.2. Váci vízszennyezés 1981. február 14-én a Duna „közvetítésével” szennyeződött el a Váci Déli vízbázis. A szennyezést a Chinoin gyógyszergyári hulladékai általi talajvízszennye-zésnek a Dunába szivárgása és a Dunamenti Regionális Vízmű kútjaiba történő bejutása okozta. A térségben több hónapon keresztül vízkorlátozást vezettek be, s a kiesett kutak pótlását a Szendrei szigetről történő vízátvezetéssel kellett megoldani. A mikroszennyezők „arzenálját” tartalmazó szennyezés alacsony vízálláskor - a talajvíznek a Duna felé történő áramlása esetén - a Duna bal parti sávját is folyamatosan és tartósan érintette, s ezzel a néhány kilométerrel lentebb lévő Fővárosi Nagyfelszíni Vízkivételt is veszélyeztette. A helyzet súlyosságát és veszélyességét jól jellemezte, hogy a főváros vízellátásában - különösen nyáron - a közvetlen felszíni vízkivétel, meghatározó szerepet töltött be és a víztisztítási technológia nem terjedt ki a mikro szennyezőanyagok eltávolítására {Károlyi 1983). A szennyezés történeti jelentőségét több más tényező is alátámasztja. Ez volt az egy vízbázist ért első, veszélyes hulladékok általi szennyezés. A kutakba bejutott mikroszennyezőket a hagyományos vízvizsgálati módszerekkel nem lehetett kimutatni, így elkerülhetetlenné vált a vízügyi laboratóriumi hálózat mikroszennyezők vizsgálatára alkalmas műszerekkel történő felszerelése. Ettől az időponttól datálhatjuk a korszerű vízügyi laboratóriumok létrehozását. 5.3. Csernobili atomerőmű-katasztrófa 1986. április 26-án a Szovjetunióban, Csemobilban a 4. reaktor gőzrobbanása következtében nukleáris olvadás történt. A katasztrófáról Magyarországon a rádióban április 28-án az esti órákban adtak hírt. A csernobili atomkatasztrófa idején uralkodó időjárás és az azt követő napok változó irányú légáramlási viszonyai a radioaktív anyagokat szeszélyes pályákon vitték szét Európában.
