Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós - Varga Pál: A vízminőség vizsgálatok 50 éve Magyarországon a Duna példáján
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet 65 korszerűsítését (nitrogén és foszfor eltávolítás) EU támogatás mellett végezték el 2007-2013. között. A két telep összesen 600 000 lakost szolgál ki. A központi szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeit Pozsonynál a Kis-Dunába vezetik, majd a Vág folyón keresztül Komáromnál, intenzív öntisztulási folyamatok után jut a Dunába. A lényegesen kisebb kapacitású Petrzalka/Ligetfalu városrész tisztított szennyvizei közvetlenül a Dunát terhelik. Szlovákia legnagyobb, több mint 8 millió tonna nyersolaj körüli kapacitással rendelkező olajfinomítója a MÓL konszernhez tartozik és Pozsony délkeleti részén helyezkedik el. A keletkező szennyvizeket mechanikai előtisztítás után, kémiailag kezelik, majd a tisztítási folyamat biológiai tisztítási fokozattal fejeződik be. A három szennyvíztisztító telep közül két telepről a hütött tisztított szennyvizeket a Kis-Dunába vezetik. A kémiai szennyező anyagokat tartalmazó szennyvizeket külön egy 99%-os hatásfokú háromfokozatú telepen kezelik, majd azt követően vezetik a Dunába. A három telep kibocsátási határértékeit a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrzi (Slovnaft é.n.). 4.4 Budapest nagytérség Budapest és a környező agglomerációban lévő települések kommunális és ipari szennyvizeinek többsége vagy közvetlenül, vagy a környező kisvízfolyásokon keresztül a Dunába - a délpesti területeken a Ráckevei Soroksári Duna-ágba - kerül. A fővárosban többségében egyesített rendszerű csatornahálózat gyűjti és vezeti el a keletkező szenny- és csapadékvizet, s ez a rendszer fogadja egyben az elválasztott rendszerben csatornázott agglomerációs települések szennyvizeit is. A 1970-es, 80-as évekig a rendszeren szállított, nagyrészt tisztítatlan szennyvizek többsége közvetlen parti, később a legkisebb vízszint alatti bevezetéssel került a befogadóba. Ebben az időszakban Budapesti térségből eredő terhelés mértékét jól jellemezte, hogy az országos 177 kt/év-re becsült KOI szennyezés csaknem fele a fővárosból származott (Somlyódy-Hock 2002). Bakteriológia szempontból a magyar Duna-szakasz legrosszabb értékeit a főváros alatt, Nagytéténynél mérték: a fekális coliform szám 1981-1984. között igen nagy szórást mutatott, az átlag 299/ml, a maximum 1700/ml volt (Csanády et al. 1994). 2009-től a csatornarendszer által összegyűjtött vizek teljes mennyisége a kiépült szennyvíztisztítókra kerül, s ezek közvetítésével, az 1620-1635 fkm között érkezik a Dunába. A Fővárosi Csatornázási Müvek és a Fővárosi Vízmüvek Zrt. által üzemeltetett szennyvíztisztító telepek együttesen ma már a budapesti szennyvizeket teljes mértékben képesek megtisztítani. A főváros északi részén összegyűjtött budai és pesti szennyvizek az északpesti, a Pest déli rész szennyezett vize a délpesti, a többi szennyvíz pedig a csepeli központi szennyvíztisztítóba
