Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)

2021 / 1. szám - Váradi József: Vízválságos Magyarország

Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 1. füzet

39

A fentiekből tehát az olvasható ki, hogy a Hátság nem, illetve nem csak vízgazdálkodási program. Ennek a koordinált fejlesztésnek a Kormány által a közelmúltban jóváhagyott 4 000 milliárd Ft-os vidékfejlesztési programja fedezetül szolgálhat és az ország egytizedén teremthet évtizedek óta hiányolt ésszerű beavatkozásokat.

Ez a munka azonban minisztériumokra lebontva és azok koordinációs együttműködésére számítva nem valósítható meg. Eddig sem történt ilyen sem a VTT-ben, sem az öntözésben, sem a tározó építésben, sem a hullámterek hasznosításában, és sorolhatnám tovább. A Homokhátságon sem lesz fejlődés, ha nem lesz egységes irányítás, integrált fejlesztés és fejlesztési forrásegyesítés.

2.2.3. A Duna-Tisza csatorna terve

Több, mint 100 éves elképzelés a Dunát a Tiszával összekötő csatorna megépítése, amely csatorna a hajózás, az energiatermelés fejlesztése mellett a Homokhátság vízellátási gondjainak megoldására is hivatott lenne. A csatorna egy évszázada folyamatosan visszatérő ötletként újra és újra az asztalra került. A már említett OVIBER vezette konzorcium 2015-ben ezt a lehetőséget is megvizsgálta és annak jelentős természetátalakító hatása, valamint a talajvizekre gyakorolt vitatható befolyása miatt elvetette (Homokhátság 2014 Konzorcium 2015). Véleményünk szerint azonban - az előzőekben említett Csongrádi vízlépcsővel összefüggésben - a Tisza-völgy vízháztartási problémáinak tartós rendezésére tekintettel a Duna-Tisza csatorna tervét változatlanul napirenden kell tartani.

2.2.4. Talajvízkutak bejelentéshez kötött létesítésének engedélyezése

A Homokhátságon gazdálkodók megélhetésének javítása érdekében a kormány úgy döntött, hogy a Hátságon a mezőgazdasági célú termelés (öntözés) kiépítéséhez a talajvizeket, illetve akár a rétegvizeket is elérő kutakat bejelentési kötelezettség mellett lehet mélyíteni. A bejelentési kötelezettséggel a kitermelés biztonságát, esetleg a szakszerűség megtartását gondolták elérni.

Megítélésünk szerint a legkockázatosabb megoldást engedélyezte a kormány, még akkor is, ha a kitermelés és a talajvízszint változások összefüggése továbbra is vitatott mértékű és kiterjedtségű. A fenntartható fejlődés minden szegmensét negatívan érinti ez a beavatkozás és bizonyítja, hogy a rövid távú érdekek felülírják a hosszú távon várható negatív hatások elkerülésének szükségességét. Hiszek abban, hogy elkerülhető lett volna olyan kormányrendelet meghozatala, amely alapján a mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízi