Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Szlávik Lajos: 125 éve épült a Fehér-Körösön a Gyulai duzzasztómű
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 165 Gerla és Békés belterületére a továbbvonuló víz nem hatolt be, de teljes külterületük - a magasabban fekvő részek kivételével - víz alá került. Az árvíz után Albert főherceg, Magyarország katonai és polgári kormányzója az országos árvizek megszemlélése közben Szeged és Makó után Gyulán is megjelent. Bejárta az elpusztult városrészeket és kijelentette: „Ennek többé nem szabad megtörténnie, mert Gyula végleg megszűnik lakóváros lenni. ” (Góg 1996) 3. A Gyula-Békési-nagycsatorna megépítése és következményei Bodoki Károly az árvíz után megkezdte a károk helyreállítását és az árvíz előtt jóváhagyott hajózható csatorna építésének előmunkálatait. Bodoki 1855. évi (még az árvízkatasztrófa előtt elkészült) szabályozási tervében a Fehér-Körös Gyula- Békés közötti eredeti nyomvonalát kívánta fenntartani. A folyó Gyulán átmenő szakaszát 50 m szélességűre bővítették volna, de ez nem került kivitelezésre. Az 1855. évi gyulai árvízkatasztrófa miatt a Nagyváradi Helytartósági Osztályt kötelezte Bodokit, hogy a korábban jóváhagyott - és kivitelezés előtt álló - tervét dolgozza át. A városon kívüli új nyomvonalat, a Gyula-Békési-nagycsatornát kellett megterveznie. A tervet haladéktalanul jóváhagyták, végrehatását is előírták és utasítást adtak a munkálatok azonnali megkezdésére. A Nagyváradi Helytartósági Osztály a Bodoki Károlynak a kiadott 14.824/1856. sz. engedélyben azt is előírta, hogy Arad megye területén, Székudvar községtől Békés megye határáig mintegy 14 km hosszúságban bontsák el a meglévő töltéseket és olyan távolságra (50 öl - 94,8 m) építsék újra, mint ahogyan azt a Gyula-Békési-nagycsatornánál előírták. A terv szerint a Gyula-Békési-nagycsatorna Gyulavárinál indult ki a régi mederből s 7,5 km után elérte Szanazugot, ahonnan 12,1 km hosszú nyomvonalon haladt Békésig, a Fekete-Körös régi medréig. 1874-ben Szanazugnál bevezették az új csatornába a Fekete-Köröst, így a Fehér-, Fekete-Körös egyesülése Békés helyett Szanazugnál következett be (2. ábra). A felhagyott Fekete-Körös mederből kialakították a térség belvizeit összegyűjtő Vargahosszai-főcsatornát. Az összesen 19,6 km hosszú Gyula-Békési-nagycsatorna 4 öl (7.58 m) fenékszélességű volt, mélysége az 1855 szeptemberi legalacsonyabb vízállással egyezett. A töltések egymástól 50 öl (94,8 m) távolságra épültek. A töltéskorona szé- Ebben az időben a vízügyi igazgatást többször átszervezték. Az 1855. évi Tisza-völgyi árvizek után a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium hatásköréből kivették a vízrendezési ügyek vitelét és azt a Katonai és Polgári Kormány Építési Osztályának felügyelete alá rendelték. Ugyanakkor a Tisza-szabályozási Központi Bizottság helyett a Nagyváradi Helytartósági Osztály Építésigazgatási Osztálya kapott vízügyi igazgatási feladatokat. (Ekkor állították fel a budai, kassai és a temesvári hasonló osztályokat is.)
