Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Kertész József: A rajkai (trianoni) zsilip a Mosoni-Dunán
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. füzet 149 1980-1989 között megépült a tározótöltés, a mellette elhelyezkedő szivárgócsatoma és ezen további 5 db vízszintszabályozó zsilip is. A Mosoni-Duna magyarországi felső szakasza is új mederbe került. A rajkai (trianoni) zsilip szerepét az új I. számú rajkai vízkivételi zsilip vette át. A tározó területére eső rajkai (trianoni) zsilip elárasztásának megakadályozása érdekében körtöltéses védelmet kapott. Ez a körtöltés azt a célt szolgálta volna, hogy ha üzembe helyezésre kerül a Hrusov-Dunakiliti tározó, akkor a hazánk értékes mérnöki alkotásai között szereplő, történetileg is fontos zsilip ne kerüljön víz alá. 4. kép. A régi rajkai (trianoni) zsilip 2015. szeptember 23-án (Fotó: Kertész József) A bősi erőmű első ütemét 1986-ban kellett volna üzembe helyezni. Eredeti formájában végül sosem valósult meg, mivel a magyar kormány a környezetvédő mozgalmak tiltakozásának hatására 1989-ben leállította a magyar oldalon az építkezéseket, 1992 májusában pedig felbontotta a szerződést az (akkor még) csehszlovák féllel. Szlovákia a magyar lépésekre válaszolva egyoldalúan helyezte üzembe a Bősi vízlépcsőt. A Dunacsúnyi létesítmények építése 1991. év őszén kezdődött meg. 1992. október 24-25-én az elkészült Dunacsúnyi („C” változat) műveinek segítségével a szlovák fél egyoldalúan üzembe helyezte a Bősi vízlépcsőrendszert. A szlovák fél Dunacsúnynál áttöltötte a Duna folyam főmedrét és ezzel elterelte a Dunát a megépített üzemvízcsatorna és a Bősi erőmű felé. A Duna elterelésével feltöltődött a Hrusov-Dunacsúnyi tározó és megkezdődött a Bősi erőmű üzemelése. 1992 óta a Mosoni-Duna a Dunacsúnyi tározó tóból, egy, a Dunacsúnyi létesítménybe beépített vízkivételi zsilipen keresztül kapja a vízpótlását. Ez a maximálisam 40-43 m3/sec vízmennyiség az országhatárt keresztező Jónási Dunaágon érkezik a Magyarországra.
