Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Kertész József: A rajkai (trianoni) zsilip a Mosoni-Dunán
Vízügyi Közlemények, Cili. évfolyam, 2021. évi 2. filzet 147 delkezései megsértésének tekintenék. Amennyiben pedig Rajka község 1938. évi január hó 1-jén fennállott északi kataszteri határát átlépnék, ezt a tényt a magyar állami szuverenitás megsértésének tekintenék.”7 Október 14-én Horváth Iván bejelentette, hogy Csehszlovákia a következő nap csak a három községet (Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsúnyt) veszi át kataszteri területükkel együtt, a vitatott területet nem. A Határrendező Bizottság december 11-i ülésen dr. Kiss Roland bejelentette - hivatkozva Horváth Ivánnal való előzetes egyeztetésére -, hogy a két delegáció megállapodásra jutott a vitás terület kérdésében. Az új magyar-csehszlovák országhatár az új magyar-csehszlovák-osztrák hármas határponttól keletre, egészen a Duna főfolyásáig az 1918. évi rajkai északi kataszteri határ mentén vezet. A két küldöttség a térképen megjelölte a határvonalat, majd azt a záró jegyzőkönyvhöz csatolta. Továbbá megállapodott abban, hogy a békeszerződés ekként értelmezését mindkét ország kormánya a Szovjetunióval közölni fogja. A december 13-i ülésen elvégezték a határon az „utolsó simításokat” is, mivel az előző napi helyszíni szemlén megállapították, hogy a kataszteri határ közvetlenül a Duna főfolyásánál „S” alakban húzódik, ezért mindkét küldöttség hozzájárult ahhoz, hogy ezt a vonalat a határmémökök kiegyenlíthetik. Dr. Kiss Roland belügyi államtitkár vezetésével Pozsonyban tárgyaló magyar küldöttség 1947. december 22-én, vasárnap befejezte munkáját a Magyar- Csehszlovák Határrendező Bizottságban. A Rajka határában vitás terület kérdésében megállapodás történt, amit még aznap alá is írtak. Kisebb kiigazításokkal a bizottság Rajka régi katasztrális határát vette alapul. így a Gútor-sziget nagy része 400 hold erdővel együtt ugyan Csehszlovákiához került, de a Rajkai zsilip magyar területen maradt. Ezzel a hovatartozási kérdések lezárultak. (Hollósi 2013, 2017, Magyar-csehszlovák 1988, Törvény 2018) 5. A rajkai (trianoni) zsilip helyzete 1948-tól a Bősi Vízlépcső megépültéig 1948-tól kezdődően a zsilip hosszú ideig alapvetően jól látta el a feladatát. Az újabb problémák az 1970-es évek végétől kezdődtek, majd egyre erőteljesebb mértékben jelentek meg. A Duna folyam főmedrének kimutatható medersüllyedése következtében a kisvizek szintje fokozatosan süllyedni kezdett, melynek hatására a talajvízszint csökkenése is megfigyelhető volt, miközben az árvízszintek növekedése következett be. A kisvizszintek süllyedésének tendenciájában megfigyelhető romló folyamatot többek között a hajózás érdekében végzett hagyományos folyószabá- 1 1 Hollósi Gábor: A rajkai zsilip kérdése (A párizsi békeszerződés értelmezése) Iustum Aequum Salutare IX. 2013. 4. p. 173.
