Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával
132 Keve Gábor: Folyami jégfedettség mérése webkamerával 6. Összefoglalás A hazai folyók - különösen a Duna - esetében a jég okozta árvizek kiemelt kockázatot jelentenek. Ugyanakkor a jégvédekezés hatékonyságát előmozdító, jégjelenségekkel behatóan foglalkozó hazai kutatások nem számottevőek és az ez irányú szakmai fejlesztések sem foglalnak el előkelő helyet a kutatások sorában. 2002-ben az 1970-es évek hagyományos jégfotózási tapasztalataira alapozva webkamerát helyeztem el egy, a bajai Duna-parton álló magas építmény (a gabonasiló) tetejére. A kezdeti gyakorlati tapasztalatok és a kamerák vártnál szélesebb körű felhasználhatósága 2008-ban további 5 kamera kiépítésére sarkallt. A kamerák elmentett képei így az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVÍZIG) kezelésében álló 130 km hosszú Duna-szakasz 30-40 km-es részének egy-egy kiemelt szelvényében zajló eseményeket örökítették meg több éven keresztül. 2009-ben, 2010-ben, 2012-ben és később, 2017 télen is sikerült jégzajlási felvételeket készíteni a vizsgált szelvényekben. A felvételek ismételt áttekintéséből nyert tapasztalatok segítették a jégelőrejelzés tökéletesítését. Maga a kamerás megfigyelés csökkentette a jégészlelő járőrszolgálat terhelését és egyben a további kutatómunkát is megalapozta. A kamerák által készített képek azonban elég hosszú ideig feldolgozatlanok maradtak, mert az ahhoz szükséges gyors, automatizált, költséghatékony és folyamatos jégfedettség-értékelő megoldás kifejlesztése váratott magára. Doktori értekezésemben ennek a hiánynak a pótlásával foglalkoztam, melyből jelen cikk egy kivonatot képez. Zsuffa István 1978-ban kezdeményezett, úttörő jellegű, fekete-fehér ipari kamerás folyamatos jégmegfigyelő rendszerének újraélesztésével és korszerűsítésével sikerült megteremteni a jégfedettséget valós időben kiértékelő jégjelző szolgálat alapjait, mely - ismereteim szerint - nemigen található a világban. Ez a rendszer nagyban hozzájárul a folyami jégvédekezés és a jeges árvizek megelőzésének operatív, vízügyi vízkárelhárítási tevékenységének sikerességéhez. A rendszer - túl ezen - megteremti a lehetőségét a jégzajlás tudományos igényű kutatásának, a numerikus modellezés in situ adatellátásának. A jégfedettség módszeremmel való meghatározása pontosságát tekintve jelentősen meghaladta a manuális vagy becslési eljárásokat, ennek igazolása hibaelemzés útján történt. A kutatómunka során kidolgozott nagyffekvenciájú mérési eljárással immár objektiven elemezhetővé vált a Dunán zajló jégfedettségi arány időbeli pulzálása és annak napi menetgörbéje is. Szemben a jégészlelő járőrök napi 1-2 becsült jégfedettségi adatával, immár napi (akár percenkénti) jégfedettségi adatok idősoráról beszélhetünk a kamerával megfigyelt szelvények esetében.
